Az olaj árának központi szerepe van a közvetlenül érintett piacokon túl a földgázpiacon is az olajtermékek árához indexált szerződések révén, valamint a makrogazdasági elemzésekben is. A következőkben megpróbálok összeszedni pár publikus információt, vajon mire érdemes számítani az "olajár lottón".
Természetesen foggalmam sincs, hogy mekkora lesz a Brent olaj ára 1 vagy akár 5 év múlva, de előrejelzést mindenkinek szabad tenni.
Blog Archive
-
▼
2014
(28)
-
▼
October
(6)
- Mekkora lesz a Brent olaj ára 1 és 5 év múlva?
- Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról?...
- Újra terítéken a közös EU gázbeszerzés gondolata
- Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról?...
- Mit kezdjünk a Big Data-val? Néhány példa a lehető...
- Franciaország és az atomenergia: mi történt eddig ...
-
▼
October
(6)
Thursday, 30 October 2014
Tuesday, 28 October 2014
Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (2) Mítoszok és valóság a tiszta technológiák kapcsán
Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami az energetikai témába most bekapcsolódók számára is érdekes lehet.
A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.
Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.
Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
- BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
- BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
- Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
- McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
- McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies
Wednesday, 22 October 2014
Újra terítéken a közös EU gázbeszerzés gondolata
2014 novemberétől az Európai Bizottság új tisztségviselőkkel és változott struktúrával kezdi majd meg munkáját. A hétfői meghallgatásán az energiaunióért felelős alelnök pozícióra jelölt Maroš Šefčovič kiállt egy erős Európai Energia Unió létrehozása mellett, ezen belül pedig az egységes európai fellépést javasolt az orosz földgáz beszerzése terén. A jelölt megkapta az Európai Parlament bizottságainak támogatását, szerdán pedig az egész bizottság megerősítést kapott a Parlamenttől.
Az alábbi három kérdésnek néztem kicsit utána, elősegíteni az érdeklődő olvasó számára a saját vélemény megalkotását: Milyen háttere van a jelöltnek, honnan származnak a fenti gondolatai? Van politikai támogatottsága egy ilyen irányú politikának? Mennyire előrehaladott a közös gázbeszerzés koncepciója?
A szlovák jelölt életrajza alapján régi brüsszeli motoros, 2004 és 2009 között Szlovákia nagyköveteként tevékenykedett Brüsszelben, ezt követően átmenetileg európai biztos lett a leköszönő Bizottságban, majd az előző ciklusban elnökhelyettesi pozíciót töltött be, és az EU intézményei közötti kapcsolataiért és adminisztrációjáért volt felelős. Šefčovič az új Juncker Bizottságban eredetileg a közlekedésért felelős tárca élére lett jelölve, csak a szlovén jelölt leszavazását követően kapta meg az energiauniós tárcát.
Az energiaunió gondolatát Juncker második prioritásaként nevezte meg a gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyek védelme után. Az energia unió az értelmezése szerint többek között szorosabb egyűttműködést jelentene a tagállamok között a külső partnerekkel (így például Oroszországgal) való tárgyalásokban.
A néhány napig még hivatalban lévő energetikai biztos, a német Oettinger szintén az energia unió gondolat támogatója, amit például az is jelez, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti egyeztetések során az EU képviselője harmadik félként igyekezett megoldást találni a gázválságra (is). Az Oettinger által vezetett főigazgatóság előző héten publikálta az európai földgáz piacra elvégzett stressz teszt eredményét.
A stressz tesz vizsgálat szerint még egy esetleges hathavi orosz földgázimport megszakítás hatásait is jelentősen tompítani tudná olyan közös európai fellépés, amelyben szolidaritási alapon egyes országok (például Magyarország) nagyobb áldozatot vállalnak a másik ország megsegítése érdekében. A gázhiány összehasonlítását az együttműködő és a nem együttműködő esetek között, hideg hőmérsékleti körülményeket feltételezve, az alábbi ábra mutatja:
A közös földgáz beszerzés gondolata is már felvetésre került korábban: Oettinger májusban vetette fel, hogy az Oroszországból érkező földgáznak egységes európai ára kellene legyen. Az egységes ár akár a mostani átlagosnál alacsonyabb is lehetne, hisz az egységes tárgyalásokkal az EU tagállamok növelni tudnák alkuerejüket.
Az Energia Unió és az egységes gázbeszerzés legnagyobb támogatója egyébként a hamarosan leköszönő lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, aki az Európai Tanács elnöki pozícióját tölti majd be, és aki a brit Guardian szerint "Merkel, Hollande, Renzi, Cameron és a többi európai vezető probléma megoldója és mediátora lett". Persze nem véletlen a lengyel álláspont, hisz ez az ország fizeti az egyik legdrágább árat az orosz földgázért a Gazpromnak - jóllehet a földgáz energia mixben betöltött súlya miatt ez a függőség igen korlátozott. Mondjuk az is igaz, hogy a lengyel palagáz gyorsabb kutatása majd kitermelése még nagyobb hatást tudna elérni a közép-európai régió energiabiztonsága szempontjából.
A közös gázbeszerzésnek legtöbbször emlegetett korlátja nemzetközi kereskedelem szabályaival, illetve a liberalizált belső piac elképzelésével való összeegyeztethetősége. A jelenlegi rendszerben a Gazprom bilaterális szerződéseket tárgyal le és köt partnereivel, egyéni árak és feltételek mellett, akár nem földgázpiaci kérdésekhez kötve a szerződéses árat.
A Tusk által javasolt központi beszerző egy európai szervezet volna, amely érdekében meg kellene szakítani az érvényben lévő gázszerződéseket, vagy ennek hiányában csak a földgáz beszerzés egy része volna az intézmény hatáskörébe vonható. Ha például a magyar piacra kötött Gazprom szerződés hamarosan lejár, akkor a magyar piacra már vonatkozhatna központi szabály, például megtiltva EU bevonása nélkül hosszú távú szerződés megkötését.
Szerintem a közös beszerzés egy érdekes és ambiciózus koncepció, amely inkább külpolitikai eszköz lehet, mint földgázpiaci, azonban ettől függetlenül érdemes figyelemmel kísérni. A koncepció megvalósíthatóságával kapcsolatban ugyanis számos kétely merülhet fel, de Tusk és Šefčovič pozícióba kerülésével már egy politikai támogatással bíró koncepcióról beszélhetünk.
Források:
EC: Hearing - opening remarks by Maroš Šefčovič,Commissioner-designate for Energy Union
Juncker: My priorities
EC DG Energy: Energy Security Stress Tests
EurActiv: EU wants same price for Russian gas for all its members: Oettinger
Guardian: Donald Tusk's rise to European council president is a big moment for Poland
Economist: Donald Tusk's energy union Paying the price
EnergyPost: Mr Tusk, on what planet do you live (and in which century)?
Az alábbi három kérdésnek néztem kicsit utána, elősegíteni az érdeklődő olvasó számára a saját vélemény megalkotását: Milyen háttere van a jelöltnek, honnan származnak a fenti gondolatai? Van politikai támogatottsága egy ilyen irányú politikának? Mennyire előrehaladott a közös gázbeszerzés koncepciója?
A szlovák jelölt életrajza alapján régi brüsszeli motoros, 2004 és 2009 között Szlovákia nagyköveteként tevékenykedett Brüsszelben, ezt követően átmenetileg európai biztos lett a leköszönő Bizottságban, majd az előző ciklusban elnökhelyettesi pozíciót töltött be, és az EU intézményei közötti kapcsolataiért és adminisztrációjáért volt felelős. Šefčovič az új Juncker Bizottságban eredetileg a közlekedésért felelős tárca élére lett jelölve, csak a szlovén jelölt leszavazását követően kapta meg az energiauniós tárcát.
Az energiaunió gondolatát Juncker második prioritásaként nevezte meg a gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyek védelme után. Az energia unió az értelmezése szerint többek között szorosabb egyűttműködést jelentene a tagállamok között a külső partnerekkel (így például Oroszországgal) való tárgyalásokban.
A néhány napig még hivatalban lévő energetikai biztos, a német Oettinger szintén az energia unió gondolat támogatója, amit például az is jelez, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti egyeztetések során az EU képviselője harmadik félként igyekezett megoldást találni a gázválságra (is). Az Oettinger által vezetett főigazgatóság előző héten publikálta az európai földgáz piacra elvégzett stressz teszt eredményét.
A stressz tesz vizsgálat szerint még egy esetleges hathavi orosz földgázimport megszakítás hatásait is jelentősen tompítani tudná olyan közös európai fellépés, amelyben szolidaritási alapon egyes országok (például Magyarország) nagyobb áldozatot vállalnak a másik ország megsegítése érdekében. A gázhiány összehasonlítását az együttműködő és a nem együttműködő esetek között, hideg hőmérsékleti körülményeket feltételezve, az alábbi ábra mutatja:
Az Energia Unió és az egységes gázbeszerzés legnagyobb támogatója egyébként a hamarosan leköszönő lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, aki az Európai Tanács elnöki pozícióját tölti majd be, és aki a brit Guardian szerint "Merkel, Hollande, Renzi, Cameron és a többi európai vezető probléma megoldója és mediátora lett". Persze nem véletlen a lengyel álláspont, hisz ez az ország fizeti az egyik legdrágább árat az orosz földgázért a Gazpromnak - jóllehet a földgáz energia mixben betöltött súlya miatt ez a függőség igen korlátozott. Mondjuk az is igaz, hogy a lengyel palagáz gyorsabb kutatása majd kitermelése még nagyobb hatást tudna elérni a közép-európai régió energiabiztonsága szempontjából.
A közös gázbeszerzésnek legtöbbször emlegetett korlátja nemzetközi kereskedelem szabályaival, illetve a liberalizált belső piac elképzelésével való összeegyeztethetősége. A jelenlegi rendszerben a Gazprom bilaterális szerződéseket tárgyal le és köt partnereivel, egyéni árak és feltételek mellett, akár nem földgázpiaci kérdésekhez kötve a szerződéses árat.
A Tusk által javasolt központi beszerző egy európai szervezet volna, amely érdekében meg kellene szakítani az érvényben lévő gázszerződéseket, vagy ennek hiányában csak a földgáz beszerzés egy része volna az intézmény hatáskörébe vonható. Ha például a magyar piacra kötött Gazprom szerződés hamarosan lejár, akkor a magyar piacra már vonatkozhatna központi szabály, például megtiltva EU bevonása nélkül hosszú távú szerződés megkötését.
Szerintem a közös beszerzés egy érdekes és ambiciózus koncepció, amely inkább külpolitikai eszköz lehet, mint földgázpiaci, azonban ettől függetlenül érdemes figyelemmel kísérni. A koncepció megvalósíthatóságával kapcsolatban ugyanis számos kétely merülhet fel, de Tusk és Šefčovič pozícióba kerülésével már egy politikai támogatással bíró koncepcióról beszélhetünk.
Források:
EC: Hearing - opening remarks by Maroš Šefčovič,Commissioner-designate for Energy Union
Juncker: My priorities
EC DG Energy: Energy Security Stress Tests
EurActiv: EU wants same price for Russian gas for all its members: Oettinger
Guardian: Donald Tusk's rise to European council president is a big moment for Poland
Economist: Donald Tusk's energy union Paying the price
EnergyPost: Mr Tusk, on what planet do you live (and in which century)?
Sunday, 19 October 2014
Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (1) A német energiafordulat és a versenyző termelői piacok vége
Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami a témákba bekapcsolódók számára is érdekes lehet. A jelen cikkben a BCG legfrisebb írását mutatom be.
Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
- BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
- BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
- Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
- McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
- McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies
Thursday, 16 October 2014
Mit kezdjünk a Big Data-val? Néhány példa a lehetőségekre
A BCG "blogján" arról ír, hogy az energia szektor le van maradva a Big Data erejének hasznosításában, az adatok minősége és felhasználása terén is. Az adatok mennyiségével persze nincs probléma: az USÁ-ban már az áram fogyasztók legalább 40 százalékának okos mérője van, míg az EU-ban 2019-re 60 százalékos felszereltségi arány várható. Ezek az eszközök sűrű és részletes adatokat tudnak tárolni és küldeni a fogyasztói szokásokról az energiaszolgáltató felé.
A BCG szerint a jövő az értékesítés célzása és a folyamatok javítása mellett proaktív lehetőségeket is rejt, kihasználva az új digitális világban: energia kiegészítő termékekkel történő kapcsolt értékesítését és az adatokból kinyert információk értékesítését is.
Mindehhez azonban minél több értelmet kell csiholni az adatokból. Márpedig egyelőre kevésbé látható az a képesség, amely az "adat tudós" feladathoz elengedhetetlen. A továbbiakban ezért utánanéztem a Kaggle segítségével, vajon milyen fejlettségi szinten áll az adatok feldolgozásának képessége.
A BCG szerint a jövő az értékesítés célzása és a folyamatok javítása mellett proaktív lehetőségeket is rejt, kihasználva az új digitális világban: energia kiegészítő termékekkel történő kapcsolt értékesítését és az adatokból kinyert információk értékesítését is.
Mindehhez azonban minél több értelmet kell csiholni az adatokból. Márpedig egyelőre kevésbé látható az a képesség, amely az "adat tudós" feladathoz elengedhetetlen. A továbbiakban ezért utánanéztem a Kaggle segítségével, vajon milyen fejlettségi szinten áll az adatok feldolgozásának képessége.
Wednesday, 15 October 2014
Franciaország és az atomenergia: mi történt eddig a héten?
A Reuters híre alapján: Franciaország egy megújuló energiát támogató és az atomenergiát korlátozó törvényt fogadott el szerdán, amely az atomenergia súlyát 75 százalékról 50 százalékra mérsékelné 2025-ig. A francia elnök emellett szerdán leváltotta az EDF csoport éléről az atomenergia iránt elkötelezett CEO-t. A francia energiapolitika iránya azonban ettől még koránt sem kőbe vésett.
Az EDF csoport 84 százalékban a Francia állam tulajdonában van, és 73 atomerőművet működtet Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint kisebbségi tulajdonos az USA-ban található atomerőművekben is. Emellett az EDF-hez kötődik a mostanában sokat emlegetett, az Egyesült Királyságban tervezett Hinkley Point "C" blokk beruházás is.
Erről bővebben például itt olvashatsz:
vállalati honlap: EDF Energy Hinkley Point,
kontra: Why is Hinkley a bad deal for the UK consumer?,
pro: Britain's First Nuclear Power Plant In A Generation Isn't A Great Deal, But Neither Are The Alternatives.
Az EDF csoport korábbi vezetője, Proglio, még a Sarkozy éra kinevezettje, az elnök egyik embere volt. Később személyes ellentét is kialakult a szocialista Hollande elnök és a cégvezető között, mivel a CEO kiállt Hollande választási ígérete, az atomenergia súlyának csökkentése és energiatakarékosság, ellenében. Mandátumának lejáratához közeledve emiatt várható volt a legalább részben politikai szinezetű döntés. Emellett persze a vállalat vontatott lépései a megújuló energiák hasznosítása terén sem illeszkednek az új kormányzati döntésbe, részben tehát magyarázható ezzel egy együttműködőbb vezető kinevezése. Proglio utódja az iparágon kívülről érkezik, a jelölt Hollande elnök iskolatársa volt.
Hollande elnöksége egyelőre bizonytalan az energiapolitikáját illetően, amit az is mutathat, hogy a jelenleg meghozott döntés nem tartalmaz konkrét lépéseket vagy tervet a megvalósításhoz, illetve egyelőre csak az atomenergia részarányának fenntartását nevesíti. A hír bejelentését követően még igy is 2 százalékkal csökkent az EDF jegyzése, amely 2016-ban új reaktor beindítását tervezi - így az atomenergia plafon érdekében csökkentenie kell más termelését. Emellett a francia Areva atomerőmű építő vállalat dolgát sem könnyíti a lépés.
A francia döntés megújuló energia vonzata szintén bizonytalannak ígérkezik, hiszen a 2030-ra tervezett 32 százalékos megújuló részarányt az elemzők optimistának minősítik, mivel az ország várhatóan a 2020-as vállalását (23%) sem fogja tudni teljesíteni.
A Greenpeace elemzése szerint a megújuló energiatermelés 2020-ra olcsóbb alternatíva lehet, főképp a meglévő francia atomerőművek üzemidő hosszabbításához szükséges beruházások miatt. A Greenpeace azonban a PV termelés költségének éves szinten 10 százalékos csökkenésével és erőművenként 4.4 milliárd eurós felújítási költséggel számolt. Az EDF és a Francia állam számvevőszékének becslése azonban "mindössze" erőművenként kb 1 milliárd eurós költségre vonatkozik.
A francia példa egy moderált válasz a német energiafordulathoz képest, azonban jól mutatja az intenzív európai vitát az atomenergia illetve a megújuló energia előnyei és realitása körül.
Aki a hazai vitába szeretne beleolvasni, annak az Energia Klub rendezvénysorozatát javaslom indulópontként: http://energiaklub.hu/hir/megkezdodott-a-paksrol-komolyan-rendezvenysorozat
Forrás:
Reuters: French nuclear more costly than renewables by 2020 - Greenpeace
Az EDF csoport 84 százalékban a Francia állam tulajdonában van, és 73 atomerőművet működtet Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint kisebbségi tulajdonos az USA-ban található atomerőművekben is. Emellett az EDF-hez kötődik a mostanában sokat emlegetett, az Egyesült Királyságban tervezett Hinkley Point "C" blokk beruházás is.
Erről bővebben például itt olvashatsz:
vállalati honlap: EDF Energy Hinkley Point,
kontra: Why is Hinkley a bad deal for the UK consumer?,
pro: Britain's First Nuclear Power Plant In A Generation Isn't A Great Deal, But Neither Are The Alternatives.
Az EDF csoport korábbi vezetője, Proglio, még a Sarkozy éra kinevezettje, az elnök egyik embere volt. Később személyes ellentét is kialakult a szocialista Hollande elnök és a cégvezető között, mivel a CEO kiállt Hollande választási ígérete, az atomenergia súlyának csökkentése és energiatakarékosság, ellenében. Mandátumának lejáratához közeledve emiatt várható volt a legalább részben politikai szinezetű döntés. Emellett persze a vállalat vontatott lépései a megújuló energiák hasznosítása terén sem illeszkednek az új kormányzati döntésbe, részben tehát magyarázható ezzel egy együttműködőbb vezető kinevezése. Proglio utódja az iparágon kívülről érkezik, a jelölt Hollande elnök iskolatársa volt.
Hollande elnöksége egyelőre bizonytalan az energiapolitikáját illetően, amit az is mutathat, hogy a jelenleg meghozott döntés nem tartalmaz konkrét lépéseket vagy tervet a megvalósításhoz, illetve egyelőre csak az atomenergia részarányának fenntartását nevesíti. A hír bejelentését követően még igy is 2 százalékkal csökkent az EDF jegyzése, amely 2016-ban új reaktor beindítását tervezi - így az atomenergia plafon érdekében csökkentenie kell más termelését. Emellett a francia Areva atomerőmű építő vállalat dolgát sem könnyíti a lépés.
A francia döntés megújuló energia vonzata szintén bizonytalannak ígérkezik, hiszen a 2030-ra tervezett 32 százalékos megújuló részarányt az elemzők optimistának minősítik, mivel az ország várhatóan a 2020-as vállalását (23%) sem fogja tudni teljesíteni.
A Greenpeace elemzése szerint a megújuló energiatermelés 2020-ra olcsóbb alternatíva lehet, főképp a meglévő francia atomerőművek üzemidő hosszabbításához szükséges beruházások miatt. A Greenpeace azonban a PV termelés költségének éves szinten 10 százalékos csökkenésével és erőművenként 4.4 milliárd eurós felújítási költséggel számolt. Az EDF és a Francia állam számvevőszékének becslése azonban "mindössze" erőművenként kb 1 milliárd eurós költségre vonatkozik.
A francia példa egy moderált válasz a német energiafordulathoz képest, azonban jól mutatja az intenzív európai vitát az atomenergia illetve a megújuló energia előnyei és realitása körül.
Aki a hazai vitába szeretne beleolvasni, annak az Energia Klub rendezvénysorozatát javaslom indulópontként: http://energiaklub.hu/hir/megkezdodott-a-paksrol-komolyan-rendezvenysorozat
Forrás:
Reuters: French nuclear more costly than renewables by 2020 - Greenpeace
Subscribe to:
Posts (Atom)