A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.
Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
- BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
- BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
- Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
- McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
- McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies
Forrás: McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies
A tanácsadó cég amellett érvel, hogy a "cleantech" szektor (magyarul kb környezeti szempontból tiszta technológiai megoldások) előtt fényes jövő áll, a nagy nyilvánosságot kapott kudarcok ellenére is. De milyen kudarcokra gondolnak egyáltalán?
A CBS tévécsatorna 60 minutes műsora az USÁ-ban Cleantech Crash címmel tudósított 2014 elején. Véleményük szerint az Obama kormány a szektornak adott megközelítőleg 100 milliárd dolláros finanszírozási (tehát alapvetően visszatérítendő) támogatásától nem várhat eredményt. A műsorban megszólaltatják a milliárdos Vinod Khosla-t (Sun Microsystems alapító), aki saját pénzzel és saját kockázati tőke alapjánval vesz részt új energetikai megoldások kifejlesztésében.
Az innovátort-befektetőt vizionáriusként mutatják be, aki ez esetben igencsak mellé nyúlt az energia szektorral, és az adófizetőkkel fizetteti meg a tanulópénzt. Khosla nyílt levélben reagált a riportra, számos adattal alátámasztva a riport tévedéseit és kontextusba helyezve a támogatás mértékét és értelmét. A Huffingtonpost cikke további reakciókat is bemutat, melyek cáfolják a CBS riport következtetéseit. A két forrás markánsan különböző képet mutat a jelenről és a jövőről is, mindenki döntse el tehát maga, hogy melyik irányba hajlik.
Illetve még ne, mert hogy a McKinsey hozzászólása még hátra van. A tanácsadó cikke szerint a cleantech szektor nem vallott kudarcot, mindössze a konszolidációs fázisában van. A kudarcok mellett igenis vannak sikeres példák: Tesla, SunPower, SolarCity. A cleantech szektor jövőjét az támasztja alá véleményük szerint, hogy a növekvő középosztály igényei mellett az erőforrások szűkössége nem csökken.
Három mítoszt emel ki a McKinsey, amelyet gyakran a cleantech ellenében hoznak fel érvként, ellenben jobban megvizsgálva csak annyi igaz belőlük: a cleantech szerepe és fejlődés nem hibátlan vagy áldozatok nélküli, de valódi és jelentős.
(1) Mítosz: A telepítése és hatása jelentéktelen lesz.
Ezzel szemben: A megújuló alapú energiatermelés elterjedése megkezdődött, a legnagyobb mértékben fejlődő energiatermelési technológia lehet két évtizeden belül, a csökkenő fix jellegű és az alacsony változó jellegű költségeik miatt. A hatás sem jelentéktelen, hisz olyan technológiák, mint a LED, az elosztott termelés vagy a nem-hagyományos földgáz kitermelés alapvetően átszabják a korábbi üzleti modelleket és iparági berendezkedést.
(2) Mítosz: A technológiák mostanáig a várakozások alatt teljesítettek.
Ezzel szemben: Amíg a beruházási számok sok esetben tényleg nem mutatnak sikereket, addig a költségcsökkenés a szél és napenergia, a LED világítástechnika, valamint a lítium ionos akkumulátoros energiatároló esetében is meghaladta a korábbi várakozásokat. A cleantech szektor folyamatosan javítja gazdasági versenyképességét.
(3) Mítosz: A cleantech szektor az állami támogatásoktól és a szabályozási környezettől függ.
Ezzel szemben: A szabályozási környezet a siker egyik kritikus eleme a cleantech szektor számára (is), ahogy emellett a költségszint, a finanszírozási forrás és az üzleti modell és a piacra jutás technikája is. A technológiák érésével párhuzamosan a szabályozási környezet egyre kisebb támogatására van csak szükség. Ráadásul előfordulhat az is, hogy a támogatások megnehezítik a független, versenyképes üzleti modellek kifejlődését.
Végül már csak én maradtam: én hiszek abban, hogy új válaszokat lehet találni az újfajta megközelítések (menedzsment, technika, adatbányászat, stb) révén, bár idehaza Magyarországon én még kevés ilyen példát láttam működés közben az energia szektorban. Ellenben szívesen látnék, úgyhogy más tapasztalatait szívesen látom a kommentekben!
A tanácsadó cég amellett érvel, hogy a "cleantech" szektor (magyarul kb környezeti szempontból tiszta technológiai megoldások) előtt fényes jövő áll, a nagy nyilvánosságot kapott kudarcok ellenére is. De milyen kudarcokra gondolnak egyáltalán?
A CBS tévécsatorna 60 minutes műsora az USÁ-ban Cleantech Crash címmel tudósított 2014 elején. Véleményük szerint az Obama kormány a szektornak adott megközelítőleg 100 milliárd dolláros finanszírozási (tehát alapvetően visszatérítendő) támogatásától nem várhat eredményt. A műsorban megszólaltatják a milliárdos Vinod Khosla-t (Sun Microsystems alapító), aki saját pénzzel és saját kockázati tőke alapjánval vesz részt új energetikai megoldások kifejlesztésében.
Az innovátort-befektetőt vizionáriusként mutatják be, aki ez esetben igencsak mellé nyúlt az energia szektorral, és az adófizetőkkel fizetteti meg a tanulópénzt. Khosla nyílt levélben reagált a riportra, számos adattal alátámasztva a riport tévedéseit és kontextusba helyezve a támogatás mértékét és értelmét. A Huffingtonpost cikke további reakciókat is bemutat, melyek cáfolják a CBS riport következtetéseit. A két forrás markánsan különböző képet mutat a jelenről és a jövőről is, mindenki döntse el tehát maga, hogy melyik irányba hajlik.
Illetve még ne, mert hogy a McKinsey hozzászólása még hátra van. A tanácsadó cikke szerint a cleantech szektor nem vallott kudarcot, mindössze a konszolidációs fázisában van. A kudarcok mellett igenis vannak sikeres példák: Tesla, SunPower, SolarCity. A cleantech szektor jövőjét az támasztja alá véleményük szerint, hogy a növekvő középosztály igényei mellett az erőforrások szűkössége nem csökken.
Három mítoszt emel ki a McKinsey, amelyet gyakran a cleantech ellenében hoznak fel érvként, ellenben jobban megvizsgálva csak annyi igaz belőlük: a cleantech szerepe és fejlődés nem hibátlan vagy áldozatok nélküli, de valódi és jelentős.
(1) Mítosz: A telepítése és hatása jelentéktelen lesz.
Ezzel szemben: A megújuló alapú energiatermelés elterjedése megkezdődött, a legnagyobb mértékben fejlődő energiatermelési technológia lehet két évtizeden belül, a csökkenő fix jellegű és az alacsony változó jellegű költségeik miatt. A hatás sem jelentéktelen, hisz olyan technológiák, mint a LED, az elosztott termelés vagy a nem-hagyományos földgáz kitermelés alapvetően átszabják a korábbi üzleti modelleket és iparági berendezkedést.
(2) Mítosz: A technológiák mostanáig a várakozások alatt teljesítettek.
Ezzel szemben: Amíg a beruházási számok sok esetben tényleg nem mutatnak sikereket, addig a költségcsökkenés a szél és napenergia, a LED világítástechnika, valamint a lítium ionos akkumulátoros energiatároló esetében is meghaladta a korábbi várakozásokat. A cleantech szektor folyamatosan javítja gazdasági versenyképességét.
(3) Mítosz: A cleantech szektor az állami támogatásoktól és a szabályozási környezettől függ.
Ezzel szemben: A szabályozási környezet a siker egyik kritikus eleme a cleantech szektor számára (is), ahogy emellett a költségszint, a finanszírozási forrás és az üzleti modell és a piacra jutás technikája is. A technológiák érésével párhuzamosan a szabályozási környezet egyre kisebb támogatására van csak szükség. Ráadásul előfordulhat az is, hogy a támogatások megnehezítik a független, versenyképes üzleti modellek kifejlődését.
Végül már csak én maradtam: én hiszek abban, hogy új válaszokat lehet találni az újfajta megközelítések (menedzsment, technika, adatbányászat, stb) révén, bár idehaza Magyarországon én még kevés ilyen példát láttam működés közben az energia szektorban. Ellenben szívesen látnék, úgyhogy más tapasztalatait szívesen látom a kommentekben!
No comments:
Post a Comment