Az alábbi három kérdésnek néztem kicsit utána, elősegíteni az érdeklődő olvasó számára a saját vélemény megalkotását: Milyen háttere van a jelöltnek, honnan származnak a fenti gondolatai? Van politikai támogatottsága egy ilyen irányú politikának? Mennyire előrehaladott a közös gázbeszerzés koncepciója?
A szlovák jelölt életrajza alapján régi brüsszeli motoros, 2004 és 2009 között Szlovákia nagyköveteként tevékenykedett Brüsszelben, ezt követően átmenetileg európai biztos lett a leköszönő Bizottságban, majd az előző ciklusban elnökhelyettesi pozíciót töltött be, és az EU intézményei közötti kapcsolataiért és adminisztrációjáért volt felelős. Šefčovič az új Juncker Bizottságban eredetileg a közlekedésért felelős tárca élére lett jelölve, csak a szlovén jelölt leszavazását követően kapta meg az energiauniós tárcát.
Az energiaunió gondolatát Juncker második prioritásaként nevezte meg a gazdasági növekedés elősegítése és a munkahelyek védelme után. Az energia unió az értelmezése szerint többek között szorosabb egyűttműködést jelentene a tagállamok között a külső partnerekkel (így például Oroszországgal) való tárgyalásokban.
A néhány napig még hivatalban lévő energetikai biztos, a német Oettinger szintén az energia unió gondolat támogatója, amit például az is jelez, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti egyeztetések során az EU képviselője harmadik félként igyekezett megoldást találni a gázválságra (is). Az Oettinger által vezetett főigazgatóság előző héten publikálta az európai földgáz piacra elvégzett stressz teszt eredményét.
A stressz tesz vizsgálat szerint még egy esetleges hathavi orosz földgázimport megszakítás hatásait is jelentősen tompítani tudná olyan közös európai fellépés, amelyben szolidaritási alapon egyes országok (például Magyarország) nagyobb áldozatot vállalnak a másik ország megsegítése érdekében. A gázhiány összehasonlítását az együttműködő és a nem együttműködő esetek között, hideg hőmérsékleti körülményeket feltételezve, az alábbi ábra mutatja:
Az Energia Unió és az egységes gázbeszerzés legnagyobb támogatója egyébként a hamarosan leköszönő lengyel miniszterelnök, Donald Tusk, aki az Európai Tanács elnöki pozícióját tölti majd be, és aki a brit Guardian szerint "Merkel, Hollande, Renzi, Cameron és a többi európai vezető probléma megoldója és mediátora lett". Persze nem véletlen a lengyel álláspont, hisz ez az ország fizeti az egyik legdrágább árat az orosz földgázért a Gazpromnak - jóllehet a földgáz energia mixben betöltött súlya miatt ez a függőség igen korlátozott. Mondjuk az is igaz, hogy a lengyel palagáz gyorsabb kutatása majd kitermelése még nagyobb hatást tudna elérni a közép-európai régió energiabiztonsága szempontjából.
A közös gázbeszerzésnek legtöbbször emlegetett korlátja nemzetközi kereskedelem szabályaival, illetve a liberalizált belső piac elképzelésével való összeegyeztethetősége. A jelenlegi rendszerben a Gazprom bilaterális szerződéseket tárgyal le és köt partnereivel, egyéni árak és feltételek mellett, akár nem földgázpiaci kérdésekhez kötve a szerződéses árat.
A Tusk által javasolt központi beszerző egy európai szervezet volna, amely érdekében meg kellene szakítani az érvényben lévő gázszerződéseket, vagy ennek hiányában csak a földgáz beszerzés egy része volna az intézmény hatáskörébe vonható. Ha például a magyar piacra kötött Gazprom szerződés hamarosan lejár, akkor a magyar piacra már vonatkozhatna központi szabály, például megtiltva EU bevonása nélkül hosszú távú szerződés megkötését.
Szerintem a közös beszerzés egy érdekes és ambiciózus koncepció, amely inkább külpolitikai eszköz lehet, mint földgázpiaci, azonban ettől függetlenül érdemes figyelemmel kísérni. A koncepció megvalósíthatóságával kapcsolatban ugyanis számos kétely merülhet fel, de Tusk és Šefčovič pozícióba kerülésével már egy politikai támogatással bíró koncepcióról beszélhetünk.
Források:
EC: Hearing - opening remarks by Maroš Šefčovič,Commissioner-designate for Energy Union
Juncker: My priorities
EC DG Energy: Energy Security Stress Tests
EurActiv: EU wants same price for Russian gas for all its members: Oettinger
Guardian: Donald Tusk's rise to European council president is a big moment for Poland
Economist: Donald Tusk's energy union Paying the price
EnergyPost: Mr Tusk, on what planet do you live (and in which century)?
Nagyon érdekelne, hogy néz ki egy ilyen Gazprom szerződés, milyen megkötések szerepelnek benne a szerződés egyoldalú felmondása esetére.
ReplyDeleteAmi még érdekesebb, hogy hogyan reagálna egy ilyen lépésre Oroszország. Korábban a kirgizek igyekeztek kivonni magukat az orosz energiaernyő alól, és Kínában és a Nabuccoban az oroszok konkurenciájává válni. 1-2 héttel később órási kirgiz lelőhelyek és raktárak robbantak fel 2009-2010-ben úgy emlékszem.