Természetesen foggalmam sincs, hogy mekkora lesz a Brent olaj ára 1 vagy akár 5 év múlva, de előrejelzést mindenkinek szabad tenni.
A következőkben néhány gondolatmorzsát mutatok be, és eme kis esztétikus elválasztóval könnyíteném meg az olvasó dolgát:
A piaci várakozások a legkönnyebben elérhető információk a kérdésre - cserébe viszont sok van belőlük. A legtöbb elemző egyetért, a magas kínálat és a mérséklődő kereslet miatt árcsökkenést vár.
A kínálat növekedése részben Braziliából és az Egyesült Államokból származhat, de továbbra is fontos a Közel-Keleti OPEC országok reakciója, amelyek közül például Szaúd-Arábia nem tervezi kitermelését csökkenteni. A kereslet csökkenésére vonatkozó várakozás legnagyobb részt a globális növekedés, ezen belül leginkább Kína növekedésének lelassulására vezethető vissza.
További elemzést az okokról a Guruló Hordó blogon, vagy a vox.com-on lehet olvasni. De mennyi pontosan az annyi?
A piaci árvárakozásokat az úgynevezett futures árak szintje is jól mutatja. Ha például valami oknál fogva 2019 decemberében szeretnék magamnak Brent olajat biztosítani, szerződést köthetek egy eladóval, aki vállalja számomra a megadott termék megadott időpontban való szállítását.
Hogy milyen áron? Természetesen megállapodás szerint, a tárgyalás során rögzített feltételekkel és valutában, ésatöbbi. A megállapodott ár alapvetően nem ismert senki más számára, csak ha tőzsdei adás-vétel történt. A tőzsdék ugyanis folyamatosan bemutatják az aznapi kötések jellemző árát, amely jó útmutatás a vételi és eladási szándékokra.
A tegnapi 29-i nap során például 94.57 dolláros áron történt 191 egység 2019 decemberi Brent olaj adás-vétele az ICE tőzsdén. Természetesen mire odaérünk más árak lesznek, de jogos feltételezés, hogy ez az árszint tükrözi a tranzakcióban résztvevő vevő és eladó várakozásait is.
Mennyire jellemzi ez az egy ár az egész világ olajkeresletét? Természetesen csak minimálisan, de ezzel sajnos együtt kell élni. Ugyan csak kevesen kötöttek ügyletet ezen a napon, de például ha valaki nagyon olcsón vagy nagyon drágán adott volna be ajánlatot, biztos lett volna valaki, aki él a lehetőséggel. Sokan gondolkodnak, hogy 80 vagy 120 dollár lesz az ár ennyi idő múlva, de ha 50 dolláron lehetne venni, vagy 150 dolláron lehetne eladni, bizonyára sokan vállalták volna már a kockázatot. A 95 dollár körüli ajánlatok tehát valószínűleg nem esnek ki nagyon a többség várakozási tartományából.
A futures árak még egy előnye, hogy a piaci pletykákkal szemben kereskedett értékeken alapulnak. Így tehát a pénz beszél, ami jóval komolyabb információ mint ha én most azt írnám az oldalamon, hogy 150 dollár az olajár. Hiszen én sem venni sem eladni nem volnék hajlandó ezen az áron, így miért is volna hihető a becslésem?
Ha elfogadjuk, hogy a futures árak valamelyest információval szolgálnak, érdemes az árak változását és szintjét figyelni.
Az alábbi ábra egy általam készített animáció, amely az ICE Brent futures kötésárak alakulását mutatja be az elmúlt másfél évben, kicsit részletezve az elmúlt hat hónapot. A fekete vonal mellett a pontozott vonal a megelőző időszaki futures görbét is mutatja, így a görbe eltolódásának iránya és mértéke még könnyebben megállapítható.
Forrás: ICE (Brent Crude Futures, North Sea, settlement price) alapján saját elemzés.
Az első időszakban, 2013 áprilisától 2014 júniusáig emelkedtek az olajárra vonatkozó várakozások. A 2015-2016 közötti időszakban szállított olajat 10 dollárral drágábban lehetett megvásárolni/eladni, a 2016-ot követő szállítás reális piaci ára 95 és 100 dollár között volt.
Június és szeptember vége között a rövid távú (aktuális téli szállításra vonatkozó) árak nagyot csökkentek, akár 10-15 dollár mértékben. Az árcsökkenés azonban nagyobb részt a közeli értékesítést/vásárlást érintette, a 2016 után megvalósuló ügyletek esetében az árcsökkenés mindössze 4-6 dollár volt.
Az elmúlt hónapban pedig érdekes dolog történt: a közeli ügyletek ára 90 dollár alá csökkent, azonban a távolabbi ügyletekben már nem volt megfigyelhető további jelentős csökkenés, továbbra is 91-93 dollár között köttettek szerződések a 2017 utáni időszakra.
A legfrisebb tranzakciók szerint egy év múlvára vonatkozóan 91 dolláron, öt év múlvára pedig 92 dolláron lehet Brent olajat venni. Talán legkisebb becslési hibát azzal követünk el, ha ezeket az értékeket várjuk válaszként. (Persze ha nem kell becsülni, akkor inkább nem is mondanék számokat...)
A számszerű Brent olajár értékekre vonatkozóan az október 30-án du 6 órakor végzett Google kutatásom eredménye a következő 5 találat.
- A Goldman Sachs 2015 első negyedévében 85 dolláros árat vár, jelentősen lefelé korrigálva a 100 dollárra vonatkozó korábbi várakozását. (Reuters hír)
- A Standard Chartered Bank 2015 egészére szintén a korábbi várakozásánál alacsonyabb szintre, de még így is 105 dollárra várja az átlagos árszintet. (Reuters hír)
- Az Egyesült Államok energia információs hivatala 102 dolláros szintet jelez előre 2015 átlagára. (Rövid távú előrejelzés)
- A Világbank októberi áttekintésében 2015-re 96 dollárost olajárat jelez előre. (Commodity Markets Outlook)
- A Barclays október során két lépésben jelentős mértékben gondolta újra a jövőt: 107 dollárról 93 dollárra módosította előrejelzését. (Bloomberg cikk)
Az árvárakozások tehát a közeljövőre széles sávban mozognak, 85 és 105 dollár között. Az árak alapján tehát a következő időszakra kisebb árkorrekciót vár a piac, a jelenlegi szinthez képest kisebb emelkedést - összhangban a futures árak által mutatott képpel.
A Nemzetközi Energia Ügynökség ugyan csak hosszú távra jelez előre olajárakat, mégis egy érdekes elemzéssel járult hozzá a gondolkodáshoz cikkével. Az ábra azt mutatja, hogy a 80 dolláros olajár milyen kínálati korrekciókat (csökkenést) váltana ki, amely az árak ezen szinteken történő stabilizálása irányába hat.
A kanadai szintetikus olaj termelés negyedét nem éri meg 80 dolláros ár mellett működtetni, míg az USA víz alatti fúrásainál a termelés csak kb 10 százalékkal kerülne csökkentésre az alacsony árak miatt. Összességében tehát tartósan 80 dollár alá csökkenő árak esetén legalább egy Algéria méretű termelés kieshet, amely kb 1 százalékos kínálat csökkenésnek felel meg. Ez elsőre talán nem hangzik soknak, ám lehet (valamekkora) hatása az árakra.
A korábban is idézett Guruló Hordó bejegyzés további érdekes összefüggést is bemutat: milyen olajár mellett csökken annyira a kiválasztott olaj kitermelő országok bevétele, hogy az éves költségvetés várhatóan hiányt mutat majd. A 90 dolláros szint mellett mind Irán, Oroszország és Irak deficitet kénytelenek finanszírozni. Kevesebb jut hadi vagy jóléti kiadásra, a gazdaság átalakítására - vagy éppen megújuló energiákra. (Vagy meg kell adóztatni a zInternetet.)
Csak annyit tennék hozzá mindössze, hogy a nagy termelők nehéz döntéssel szembesülnek: olajbevételeik csökkennek, ha vevőikkel való tárgyalások során hajlandóságot mutatnak az áraik csökkentésére, viszont akkor is, ha áraikból nem hajlandóak engedni és így az értékesített mennyiségük csökken. Előfordulhat akár, hogy a termelők csak a bevételeik csökkenésének okát választhatják meg (ár vagy mennyiség), ha nem tudnak összehangoltan működni. És vajon képesek illetve akarnak-e összehangoltan működni?
Örülök hogy ha valaki idáig eljutott, és elnézést kérek, hogy végül több kérdést tettem fel én magam, mint amennyit megválaszolnom sikerült. Ez már csak ilyen, ki várt mást egy közgazdásztól?
No comments:
Post a Comment