Tuesday 2 September 2014

Az USA PV napelem iparágának jövőjében rejlő kockázatok

A REnewEconomy és az Financial Times cikkei alapján: pozitív és negatív fejlemények várhatók a napenergia hasznosítás kapcsán, vajon mi az erők eredője?


Az FT cikke az IEA elemzésére hívja fel a figyelmet: emelkedik a politikai és piaci kockázat a nap és szélenergia iparágak számára a fejlődő országokban, így az Egyesült Államokban is. Egyre több fejlődő országban jogszabály írja elő megújuló energia hasznosítást. Az USA 29 államában van kisebb vagy nagyobb megújuló előírás. 

A megújuló technológiába beruházók az USÁ-ban állami támogatásban részesülnek adókedvezmény formájában, akár a beruházási költségek 30 százalékáig is. Végül pedig, részben a kínai gyártók beruházásai következtében a napelem árak drasztikusan csökkenni tudtak, így versenyképességük hagyományos technológiákkal egyre erősebb.

A jövőben mindez azonban változhat: a beruházási támogatás 2016 végére 10 százalékra eshet vissza, az USA-ba érkező napelemekre import vám került kivetésre, valamint a napelem modulok árcsökkenése is megállhat, akár kis mértékben megfordulhat.

A költségek emelkedése kisebb mértékben érinti az elosztott termelésben történő beruházást, mivel itt a hálózati költséget is tartalmazó fogyasztói végárral versenyez a napelem termelési költsége. A szolgáltatók által központilag elhelyezett napelemei azonban szorosabb versenyben állnak a többi energia termelési módozattal, így az ilyen beruházásokat jobban visszaveti a költség emelkedés.

A REnewEconomy cikke ellenben az Austin (Texas, USA) városbeli pozitív tapasztalatokról számol be. A város más energiatermelési módnál alacsonyabb áron tud napenergiából termelt áramot biztosítani fogyasztói számára, ezért a városi tanács a napelem helyét mint elsődleges technológia szeretné meghatározni, szemben például a földgáz tüzelésű termeléssel.

A cikk a napelemek sikerét három tényezőnek tulajdonítja: a földgáz alapú termelés költségével való versenyképesség, az öregedő villamosenergia-termelő egységek pótlásának szükséglete, valamint a földgáz ár változékonyságából fakadó kockázatok csökkentésére való törekvés.

A két cikk tehát felsorolja az USA napelem boom-ja mögötti tényezőket, az idő pedig majd eldönti, hogy ezek a tartó pillérek meddig tartanak ki - vagy pedig a piaci korrekció jön majd (lásd az ábrát).

Forrás:

Nem éri meg nagyméretű vízerőmű projekteket, gátakat építeni - de ez senkit sem zavar

A New York Times cikke alapján: Az Oxford Egyetem kutatói szerint a nagy vízerőművek építkezései jellemzően elhúzódnak a költségek pedig túllépik a tervezettet. Mégis világszerte épülnek mega vízerőművek, vajon helyes ez a gyakorlat a társadalom szempontjából?


Az Oxford Egyetem kutatói megvizsgálva az 1934 és 2007 között megépült 245 nagyméretű vízerőmű-gát tapasztalatát arra jutottak, hogy a költségek túl magasak ahhoz, hogy pozitív lehessen a beruházás megtérülése.

A gátak építése átlagosan 8.6 évig tart, ami 44 százalékkal hosszabb a tervezettnél. Emellett a valós költségek is nagyjából a tervezett büdzsé kétszeresére tehető átlagosan. A kutatók szerint talán a beruházók túlzott optimizmusa okozza az alacsony tervezési értéket, vagy pedig félre lettek vezetve vagy le lettek fizetve.

Rontja a megtérülést az a tény is, hogy a többnyire fejlődő országokban épülő vízerőművek által termelt bevétel hazai valutában jelentkezik, amely a vizsgált időszakban jellemzően leértékelőben volt a dollárhoz képest, amelyben a beruházási költségek vagy az azt finanszírozó hitelek denomináltak. Az ilyen beruházások költségvetésre kifejtett nyomása megfigyelhető volt a 80-as években Törökország, Brazília, Mexikó vagy Jugoszlávia hitelválsága esetén is.

Az újság beszámolója szerint a kutatósban talált eredmény ellene megy a jelenben megélt vízerőmű építési boom-nak. Kína, Brazília és India vállalatai számos projektben aktívak világszerte, a Világbank pedig újra ilyen nagyméretű projektek finanszírozási támogatására készül.

Vajon mi volna a helyes döntés mindent figyelembe véve?

Forrás:
Large Dams Just Aren’t Worth the Cost