Showing posts with label PV. Show all posts
Showing posts with label PV. Show all posts

Tuesday, 28 October 2014

Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (2) Mítoszok és valóság a tiszta technológiák kapcsán

Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami az energetikai témába most bekapcsolódók számára is érdekes lehet.

A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.



Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
  1. BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
  2. BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
  3. Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
  4. McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
  5. McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies

Wednesday, 15 October 2014

Franciaország és az atomenergia: mi történt eddig a héten?

A Reuters híre alapján: Franciaország egy megújuló energiát támogató és az atomenergiát korlátozó törvényt fogadott el szerdán, amely az atomenergia súlyát 75 százalékról 50 százalékra mérsékelné 2025-ig. A francia elnök emellett szerdán leváltotta az EDF csoport éléről az atomenergia iránt elkötelezett CEO-t. A francia energiapolitika iránya azonban ettől még koránt sem kőbe vésett.



Az EDF csoport 84 százalékban a Francia állam tulajdonában van, és 73 atomerőművet működtet Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint kisebbségi tulajdonos az USA-ban található atomerőművekben is. Emellett az EDF-hez kötődik a mostanában sokat emlegetett, az Egyesült Királyságban tervezett Hinkley Point "C" blokk beruházás is.

Erről bővebben például itt olvashatsz:
vállalati honlap: EDF Energy Hinkley Point,
kontra: Why is Hinkley a bad deal for the UK consumer?,
pro: Britain's First Nuclear Power Plant In A Generation Isn't A Great Deal, But Neither Are The Alternatives.

Az EDF csoport korábbi vezetője, Proglio, még a Sarkozy éra kinevezettje, az elnök egyik embere volt. Később személyes ellentét is kialakult a szocialista Hollande elnök és a cégvezető között, mivel a CEO kiállt Hollande választási ígérete, az atomenergia súlyának csökkentése és energiatakarékosság, ellenében. Mandátumának lejáratához közeledve emiatt várható volt a legalább részben politikai szinezetű döntés. Emellett persze a vállalat vontatott lépései a megújuló energiák hasznosítása terén sem illeszkednek az új kormányzati döntésbe, részben tehát magyarázható ezzel egy együttműködőbb vezető kinevezése. Proglio utódja az iparágon kívülről érkezik, a jelölt Hollande elnök iskolatársa volt.

Hollande elnöksége egyelőre bizonytalan az energiapolitikáját illetően, amit az is mutathat, hogy a jelenleg meghozott döntés nem tartalmaz konkrét lépéseket vagy tervet a megvalósításhoz, illetve egyelőre csak az atomenergia részarányának fenntartását nevesíti. A hír bejelentését követően még igy is 2 százalékkal csökkent az EDF jegyzése, amely 2016-ban új reaktor beindítását tervezi - így az atomenergia plafon érdekében csökkentenie kell más termelését. Emellett a francia Areva atomerőmű építő vállalat dolgát sem könnyíti a lépés.

A francia döntés megújuló energia vonzata szintén bizonytalannak ígérkezik, hiszen a 2030-ra tervezett 32 százalékos megújuló részarányt az elemzők optimistának minősítik, mivel az ország várhatóan a 2020-as vállalását (23%) sem fogja tudni teljesíteni.

A Greenpeace elemzése szerint a megújuló energiatermelés 2020-ra olcsóbb alternatíva lehet, főképp a meglévő francia atomerőművek üzemidő hosszabbításához szükséges beruházások miatt. A Greenpeace azonban a PV termelés költségének éves szinten 10 százalékos csökkenésével és erőművenként 4.4 milliárd eurós felújítási költséggel számolt. Az EDF és a Francia állam számvevőszékének becslése azonban "mindössze" erőművenként kb 1 milliárd eurós költségre vonatkozik.

A francia példa egy moderált válasz a német energiafordulathoz képest, azonban jól mutatja az intenzív európai vitát az atomenergia illetve a megújuló energia előnyei és realitása körül.

Aki a hazai vitába szeretne beleolvasni, annak az Energia Klub rendezvénysorozatát javaslom indulópontként: http://energiaklub.hu/hir/megkezdodott-a-paksrol-komolyan-rendezvenysorozat

Forrás:
Reuters: French nuclear more costly than renewables by 2020 - Greenpeace

Tuesday, 2 September 2014

Az USA PV napelem iparágának jövőjében rejlő kockázatok

A REnewEconomy és az Financial Times cikkei alapján: pozitív és negatív fejlemények várhatók a napenergia hasznosítás kapcsán, vajon mi az erők eredője?


Az FT cikke az IEA elemzésére hívja fel a figyelmet: emelkedik a politikai és piaci kockázat a nap és szélenergia iparágak számára a fejlődő országokban, így az Egyesült Államokban is. Egyre több fejlődő országban jogszabály írja elő megújuló energia hasznosítást. Az USA 29 államában van kisebb vagy nagyobb megújuló előírás. 

A megújuló technológiába beruházók az USÁ-ban állami támogatásban részesülnek adókedvezmény formájában, akár a beruházási költségek 30 százalékáig is. Végül pedig, részben a kínai gyártók beruházásai következtében a napelem árak drasztikusan csökkenni tudtak, így versenyképességük hagyományos technológiákkal egyre erősebb.

A jövőben mindez azonban változhat: a beruházási támogatás 2016 végére 10 százalékra eshet vissza, az USA-ba érkező napelemekre import vám került kivetésre, valamint a napelem modulok árcsökkenése is megállhat, akár kis mértékben megfordulhat.

A költségek emelkedése kisebb mértékben érinti az elosztott termelésben történő beruházást, mivel itt a hálózati költséget is tartalmazó fogyasztói végárral versenyez a napelem termelési költsége. A szolgáltatók által központilag elhelyezett napelemei azonban szorosabb versenyben állnak a többi energia termelési módozattal, így az ilyen beruházásokat jobban visszaveti a költség emelkedés.

A REnewEconomy cikke ellenben az Austin (Texas, USA) városbeli pozitív tapasztalatokról számol be. A város más energiatermelési módnál alacsonyabb áron tud napenergiából termelt áramot biztosítani fogyasztói számára, ezért a városi tanács a napelem helyét mint elsődleges technológia szeretné meghatározni, szemben például a földgáz tüzelésű termeléssel.

A cikk a napelemek sikerét három tényezőnek tulajdonítja: a földgáz alapú termelés költségével való versenyképesség, az öregedő villamosenergia-termelő egységek pótlásának szükséglete, valamint a földgáz ár változékonyságából fakadó kockázatok csökkentésére való törekvés.

A két cikk tehát felsorolja az USA napelem boom-ja mögötti tényezőket, az idő pedig majd eldönti, hogy ezek a tartó pillérek meddig tartanak ki - vagy pedig a piaci korrekció jön majd (lásd az ábrát).

Forrás:

Thursday, 21 August 2014

A szigeten lakás hátránya: Hawaii lakosai háromszoros áron veszik az áramot

Az EIA Energy Today blog alapján: Hawaii szigeteinek lakói a szárazföldi területein élőkhöz képest háromszoros áron veszik az áramot. A magasabb árakat a drágább petróleum alapú energia termelés dominanciája magyarázza, de az LNG és a megújuló energiák bevonásával elmozdulás volna megvalósítható.


A Hawaii szigetek fosszilis energia mixében a petróleum a domináns energiahordozó, az energiára szánt összes kiadás a GDP akár tizedét is kiteheti - miközben az államban az egy főre jutó energia fogyasztás igen alacsony részben a minimális fűtési igények miatt. Két lehetőséget próbálkoznak a szigeteken kihasználni: importált LNG vagy megújuló energiák segítségével csökkenteni az energia célú kiadásokat.

Ugyan az üzemanyag célú fogyasztás a szigeteken az energiafogyasztás nagyobb részét adja, ebben az írásban most csak a villamos energia és a földgáz szektor lehetőségeire koncentrálok, így például a bioüzemanyagokban rejlő potenciáltól eltekintek.

A szigeteken az állami szolgáltató, valamint a hadsereg és a privát szektor már jó ideje munkálkodik a költségek csökkentésén.

Hawaii legnagyobb lakosszámú szigetén Kaliforniából érkező cseppfolyósított földgáz fogadását és regazifikációját valósítja meg már április óta az energiaszolgáltató. Erre amiatt van lehetőség, hogy kis kapacitású, nagyon alacsony hőmérsékletre hűtött konténerek segítségével lehetővé vált kis volumenben is relatív gazdaságosan az LNG importja. Egy ilyen konténer megközelítőleg 30-40 köbméter cseppfolyós földgázt tárolhat, ami három nagyságrenddel kisebb mennyiség, mint ami a legnagyobb LNG szállítók kapacitása (120 és 260 ezer köbméter).

Másrészt, Hawaii már rendelkezik - habár csak egy kis kiterjedésű - gázhálózattal, amelyen keresztül korábban csak a finomítók melléktermékéből keletkező szintetikus gázt tudták a fogyasztókhoz eljuttatni - most már pedig az LNG formájában érkező földgáz is ezen a rendelkezésre álló módon értékesíthető, döntően a kereskedelmi fogyasztók számára.

A másik megoldás a megújuló energiák hasznosítása lehet, szükség esetén energiatárolással kiegészítve. A Csendes-Óceáni térség szigeteinek az időjárás egyszerre lehetőséget és problémát is generál a szárazföldi államokhoz képest. Egyrészt nagyobb mértékben áll rendelkezésre a nap és szélenergia, másrészt azonban az időjárás változékonysága is nagyobb, így az ingadozó megújuló termelés befogadásához a hálózatnak nagyobb rugalmassággal kell rendelkeznie.

Az állam 2030-ra 40 százalékos megújuló alapú villamos energia termelését irányozta elő 2009-ben, amelyet a megújuló termelés súlyának növelése mellett az energiahatékonyság javításával kívánnak elérni. Például az építésügyi szabályok szerint újonnan már csak napenergiával működő vízmelegítő bojlerek telepíthetőek.

Hawaii szigetein működnek szél parkok és naperőművek háztartási és ipari méretben is. Energiatárolási projektek támogatják már a hálózat stabilitását, akkumulátoros és hidrogén cellás technológiák kerülnek tesztelésre. Egy korábban széntüzelésű erőmű biomassza és kommunális hulladék alapú tüzelésre került átalakításra. A vízenergia terén kisebb folyók áramlását tudják hasznosítani Maui szigetén, nagy vízierőművek építéséhez azonban nem megfelelőek a domborzati adottságok.

Más megújuló energiaforrások is hasznosításra kerülhetnek. A biogáz és a geotermális energia hő és áramtermelésre használható, légkondicionálásra az óceánvíz általi hűtés módszere alkalmas, valamint az óceán hullámaiból és áramlásaiból, hőmérséklet különbségeiből kinyerhető energia is kiaknázható.

Forrás:
Hawaii and U.S. Territories aim to increase fuel diversity with LNG imports
Hawaii Profile Analysis

Sunday, 17 August 2014

Mit jelent a PV termelés fogyasztói ár paritása Németországban?

A REnewEconomy blog bejegyzései alapján: a német kereskedelemfejlesztési ügynökség szerint Németországban 2011 óta fennáll a PV naperőműi termelés hálózati paritása (grid parity), a rés pedig várhatóan tovább nyílik 2014 után is.


A német fogyasztók 2011 óta azzal szembesülnek, hogy jobban megéri számukra a fogyasztásuk egy részét saját beruházásból finanszírozott napelemmel termelni, mint igénybe venni a hálózatot az érvényes fogyasztói árak mellett. Az okok között az összehasonlításban is kiugróan magas német lakossági áramárak, valamint a fejlődő PV technológia költségcsökkentő hatása áll.

Mindez persze csak annyit jelent, hogy a helyben rendelkezésre álló, saját termelésű áram várható fajlagos költsége, mint a szolgáltató által éppen biztosított energiadíj és a többi ártétel (megújuló prémium EEG, rendszerhasználat költsége) összesen.

Egész Európában magasak a rendszerhasználati költségek, Magyarországon például egy átlagos háztartás áramköltségéből nagyjából azonos mérték fedezi az energia költségét, mint annak szállítási költségét. Németországban ráadásul a korábbiakban már ismertetett, magas megújuló prémium is a fogyasztót terheli.

A saját termelésű áram azonban helyben termelődik, így furcsa volna arra vonatkozóan is megfizettetni a fogyasztóval az (ugyan nem használt) rendszer használatának költségét. A megújulókat támogató prémiumot pedig logikusan nem terheli az állam pont arra, aki a megújulót hasznosítja.

Azért hívják hálózati paritásnak ezt az összehasonlítást, mert itt egy helyben termelő PV versenyez a távol termelő erőművekkel, a fogyasztó számára jelentkező költségek szempontjából. Másik összehasonlítás lehetne, amely termelési módozatok (gáztüzelésű, atomenergiára alapuló, stb) és a napelemes termelés összköltségét hasonlítja össze. Abban az összehasonlításban nem nyerne (még) a napelem, mivel az elosztott energiatermelésből származó előnyét nem lehetne figyelembe venni.

Természetesen a tényleges hálózati paritás változhat, nem állandó, még utólag is kiderülhet, hogy nem volt az. Ha később csökken a végfogyasztói ár, mert pl áttörés történik valamilyen meglévő termelési/szállítási technológiában vagy csak jelentősen csökken a földgáz ára, esetleg politikai döntés következtében megszűnik a megújulók támogatását fedező pénzeszköz az árból. A saját termelés költségét ráadásul az egész várható élettartamra becsüljük, így az csak utólag válik biztossá - ha kiderül, hogy nem biztosítható a problémamentes termelés 25-30 évre, utólag költségesnek tűnik majd a beruházás.

Ezt a kockázatot a beruházónak kell vállalnia, bár ha ránézünk a fenti ábrára, látjuk hogy az olló a PV javára folyamatosan nyílik.

Forrás:
How far away is grid parity for residential battery storage?Energiewende in Germany: from generation to integration


Koncentrált naperőművek helye a megújuló mixben

Az NREL kutatása alapján: a koncentrált naperőmű (CSP) a többi megújuló energia alapú termelési módhoz képest is többlet értéket hordoz, az energia tárolási adottsága következtében. Ennek értéke pénzben mérhető, és érdekes módon megújuló megoldást adhat egy megújulók által felvetett problémára.


A koncentrált naperőmű a napelemektől teljesen eltérő technológia, ahol tükrökkel irányítják a napfényt egy központi elemre, amely a koncentrált energiát a benne tartalmazó közeg (pl olvasztott só) segítségével hővé alakítja, amely generátorokat meghajtva villamos energiát termel. A technológia sajátossága, hogy a beérkező napfényhez képest a belőle származó áram időben kicsit később termelődik, ha pedig hőtárolással kiegészül az erőmű, az időbeli eltérés tovább növelhető és kontrollálható is.

Ezt a tulajdonságot úgy is felfoghatjuk, hogy az erőmű üzemeltetője egy időtávra tárolhatja az energiát, valamint szabályozhatja, hogy az mikor kerül a hálózatba táplálásra. Ennek a lehetőségnek pont a megújuló alapú energiatermelés térnyerése miatt lesz egyre nagyobb értéke.

A probléma forrása a fogyasztói szokásokban keresendő: az emberek viszonylag egy időben kapcsolják fel reggel a villanyt, kapcsolják le munkába menet az áramot otthon, kapcsolják be és ki gépeiket munkahelyükön, hazaérve indítják be a televíziót, stb. A gyárak műszakainak ritmusa is igen szabályos, és legtöbbször egy időpontra esik a műszak kezdete és vége. A hálózat üzemeltetője azzal szembesül, hogy egyik percről a másikra nagyon nagy mértékben változik (nő vagy csökken) a rendszer terhelése, ezeknek az egyidejű és egyirányú igénybevételeknek a következtében.

Hagyományosan a szabályozó (pl gáztüzelésű vagy vízi szabályozható) erőművek próbálták lekövetni a fogyasztói igényt, amennyire tudták - de nem okoztak többlet problémát, hanem a megoldást szolgáltatták. Azonban a megújuló energia alapú termelés terjedése a termelési oldalon is hasonló problémával jár: a nap hirtelen kisüt egy területen, vagy hirtelen lemegy.

Amennyiben a rendszer a délutáni órákban nagyban támaszkodik a naperőművek betáplálására, és pont a naplemente idejében a fogyasztás is megugrik, a korábbinál is nagyobb hiány alakul ki ideiglenesen a rendszerben. A szabályozó erőműveknek most már nem csak a fogyasztók miatti kereslet megugrást, hanem a naperőművek miatti kínálat csökkenést is kompenzálniuk kell. Ezt csak rugalmasabb vagy több eszközzel lehet biztosítani a korábbiakhoz képest, így a rendszer megfelelő működtetésének költsége várhatóan növekszik majd.

Emiatt a jelenség miatt szokás a megújuló energiatermelés kiegészítőjeként hivatkozni az energiatároló egységekre , például az akkumulátoros gyors energiatárolókra, mivel azok jobban szabályozhatóvá teszik a napfény rendelkezésre állásából fakadó bizonytalanságot, és a hagyományos szabályozó erőműveknél sokkal gyorsabban képesek a rendszer segítségére sietni - mind hiány, mint többlet energia esetén.

A CSP pontosan emiatt két pozitív tulajdonságot is ötvöz: megújuló alapon termel áramot, és ráadásul viszonylag alacsony többlet beruházással biztosíthat rövid távú tárolási szolgáltatást a rendszernek. (Attól alacsonyabb a többlet beruházás igény, hogy a hőt olcsóbb tárolni, mint az áramot.) A tárolóval ellátott CSP így nem csak versenytársa, hanem egyben kiegészítője is tud lenni a naperőműveknek, így helye lehet a megújuló energia termelési mixben.

Az NREL tanulmánya megállapítja, hogy a napelemes (PV) energiatermeléshez képest a CSP mindkét tulajdonságában jelentős többlet értéket hordoz: egy CSP erőmű nagyobb energiamegtakarítást eredményez, mint egy ugyanakkora termelésű PV erőmű, de előnye nagyobb részt abból származik, hogy a rendszerszabályozás költségeit is jobban kíméli. A CSP által termelt érték/megtakarítás akár a PV által termelt értékének duplája.

Igaz azonban, hogy a vizsgálat a relatív értékteremtését vizsgálja a két technológiának, egyelőre nem véve figyelembe azt, hogy a nagyobb értéket létrehozó CSP fajlagos költsége várhatóan meghaladja a PV fajlagos költségét. Így egyelőre csak úgy értelmezhetjük az eredményt, mint a CSP ígéretes lehetőségét a jövő megújuló energia mix-ében.

Forrás:
Estimating the Value of Utility- Scale Solar Technologies in California Under a 40% Renewable Portfolio Standard
CA's green energy swan turning into ugly duckling