Franciaország és az atomenergia: mi történt eddig a héten?

A Reuters híre alapján: Franciaország egy megújuló energiát támogató és az atomenergiát korlátozó törvényt fogadott el szerdán, amely az atomenergia súlyát 75 százalékról 50 százalékra mérsékelné 2025-ig. A francia elnök emellett szerdán leváltotta az EDF csoport éléről az atomenergia iránt elkötelezett CEO-t. A francia energiapolitika iránya azonban ettől még koránt sem kőbe vésett.

Az EDF csoport 84 százalékban a Francia állam tulajdonában van, és 73 atomerőművet működtet Franciaországban és az Egyesült Királyságban, valamint kisebbségi tulajdonos az USA-ban található atomerőművekben is. Emellett az EDF-hez kötődik a mostanában sokat emlegetett, az Egyesült Királyságban tervezett Hinkley Point "C" blokk beruházás is.

Erről bővebben például itt olvashatsz:
vállalati honlap: EDF Energy Hinkley Point,
kontra: Why is Hinkley a bad deal for the UK consumer?,
pro: Britain's First Nuclear Power Plant In A Generation Isn't A Great Deal, But Neither Are The Alternatives.

Az EDF csoport korábbi vezetője, Proglio, még a Sarkozy éra kinevezettje, az elnök egyik embere volt. Később személyes ellentét is kialakult a szocialista Hollande elnök és a cégvezető között, mivel a CEO kiállt Hollande választási ígérete, az atomenergia súlyának csökkentése és energiatakarékosság, ellenében. Mandátumának lejáratához közeledve emiatt várható volt a legalább részben politikai szinezetű döntés. Emellett persze a vállalat vontatott lépései a megújuló energiák hasznosítása terén sem illeszkednek az új kormányzati döntésbe, részben tehát magyarázható ezzel egy együttműködőbb vezető kinevezése. Proglio utódja az iparágon kívülről érkezik, a jelölt Hollande elnök iskolatársa volt.

Hollande elnöksége egyelőre bizonytalan az energiapolitikáját illetően, amit az is mutathat, hogy a jelenleg meghozott döntés nem tartalmaz konkrét lépéseket vagy tervet a megvalósításhoz, illetve egyelőre csak az atomenergia részarányának fenntartását nevesíti. A hír bejelentését követően még igy is 2 százalékkal csökkent az EDF jegyzése, amely 2016-ban új reaktor beindítását tervezi - így az atomenergia plafon érdekében csökkentenie kell más termelését. Emellett a francia Areva atomerőmű építő vállalat dolgát sem könnyíti a lépés.

A francia döntés megújuló energia vonzata szintén bizonytalannak ígérkezik, hiszen a 2030-ra tervezett 32 százalékos megújuló részarányt az elemzők optimistának minősítik, mivel az ország várhatóan a 2020-as vállalását (23%) sem fogja tudni teljesíteni.

A Greenpeace elemzése szerint a megújuló energiatermelés 2020-ra olcsóbb alternatíva lehet, főképp a meglévő francia atomerőművek üzemidő hosszabbításához szükséges beruházások miatt. A Greenpeace azonban a PV termelés költségének éves szinten 10 százalékos csökkenésével és erőművenként 4.4 milliárd eurós felújítási költséggel számolt. Az EDF és a Francia állam számvevőszékének becslése azonban "mindössze" erőművenként kb 1 milliárd eurós költségre vonatkozik.

A francia példa egy moderált válasz a német energiafordulathoz képest, azonban jól mutatja az intenzív európai vitát az atomenergia illetve a megújuló energia előnyei és realitása körül.

Aki a hazai vitába szeretne beleolvasni, annak az Energia Klub rendezvénysorozatát javaslom indulópontként: http://energiaklub.hu/hir/megkezdodott-a-paksrol-komolyan-rendezvenysorozat

Forrás:

Reuters: France ousts pro-nuclear head of power group EDF

Reuters: French nuclear more costly than renewables by 2020 - Greenpeace

Szélenergia a paksi áramár feléért? Hol, mikor, kitől?

Az Energy.gov 2013-as szélenergia iparágról készült jelentése alapján: A szélturbinák által termelt villamos energia megfizethető, az Egyesült Államokban 2013-ban átlagosan 6 HUF/kWh áramáron kötöttek értékesítési szerződéseket a termelők. Ez az átlagos árszint fele az olcsónak minősülő Paksi Atomerőmű 2013-as termelői árának.

Persze összehasonlítani almát almával hasznos, egyébként lásd fent. Tehát, idehaza is olcsóbb volna szélenergiából áramot termelni, mint nukleáris üzemanyagcellából? Vagy más szemszögből, de már másik kérdés: olcsóbb volna-e egy fogyasztónak szélturbina termelte áramot fogyasztani, mint az atomerőművét?

Először is, az első kérdésben tiszta energia költséget és nyereséget hasonlítunk össze tiszta energiaköltséggel, és valamennyi nyereséggel. Nem ismert, hogy a paksi erőmű mennyi nyereséget realizál az áram értékesítésén, amelyet az MVM csoporton belül értékesít tovább. Ha kevesebbet mint amennyit az amerikai árak tartalmaznak, akkor a paksi ár versenyképességét ez még rosszabb fényben tüntetné fel.

Másodszor, a második kérdésben az elosztott termelés miatt a szélenergia termelés helyben fogyasztásának költségét és az atomenergia termelésének plusz fogyasztási helyre szállításának költségét hasonlítjuk majd össze, tehát a szélenergia ár versenyképessége még tovább javul majd, a helyben fogyasztás lehetősége miatt.

Harmadszor, a fenti árat jellemzően az USA belső területein termelők tudták ajánlani, ahol olcsóbban lehet szélturbinákat telepíteni, valamint a kedvezőbb szélviszonyok miatt a beruházási költségek nagyobb értékesítési mennyiségen jobban eloszlanak. Egy Magyarországon telepített szélerőmű költségei és kihasználása is alacsonyabb volna, így ár versenyképessége romlana az atomenergiához viszonyítva.

Negyedszer, az amerikai termelők jelentős támogatást kapnak a szélturbinák telepítése és működtetése után, például adókedvezmények formájában. A 2013-ban beruházók az első tíz évben kb 5 HUF/kWh nagyságú megújuló termelési adókedvezményben is részesülhettek (Renewable Electricity Production Tax Credit), vagy pedig választhatták azt a lehetőséget is, hogy a beruházásuk 30 százalékát leírhatják adókedvezményként (Business Energy Investment Tax Credit).

Végül pedig, nem szabad elfelejteni, hogy a meglévő paksi atomerőmű beruházási költségeihez is jelentős direkt és indirekt támogatásokkal járult hozzá a Magyar Állam, így a jelenlegi alacsony termelési ár sem kell annyit hozzon a konyhára, alacsonyabb lehet.

Összefoglalva a rend kedvéért: az első megállapítás szerint Amerikában a szélenergia ára tíz pontos előnyből indul a hazai atomerőművi termeléshez képest az árakat tekintve. A korrekciók miatt részben jobb, részben rosszabb lehet a hazai helyzet a hazai szélenergia és az atomenergia között - az alábbi táblázat azonban csak illusztratív példa az optimista és a pesszimista tartományra. 

Megjegyzés: a plusz érték a szélenergia előnyét, 

a negatív érték az atomenergia előnyét jelezné, 

illetve a megfelelő korrekciók irányát.

A hipotézisem alapján a hazai szélenergia még a korrekciókat követően is kisebb-nagyobb előnnyel bírhat az atomenergiával szemben. Vagy kifelejtek valamit?

Források:

2013 Wind Report

Top 10 Things You Didn't Know About Wind PowerRenewable Electricity Production Tax Credit (PTC)Business Energy Investment Tax Credit (ITC)