Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (1) A német energiafordulat és a versenyző termelői piacok vége

Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami a témákba bekapcsolódók számára is érdekes lehet. A jelen cikkben a BCG legfrisebb írását mutatom be.

Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:

1. BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
2. BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
3. Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
4. McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
5. McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies

Elosztott termelés: fenyegetés és lehetőség a villamos energia szolgáltatók számára

Az Energy Collective blog idézi a Black & Veatch által készített kutatás egyik konklúzióját: Az elosztott termelés (distributed generation) ügyét jelenleg a fogyasztók, nem pedig a villamos energia szolgáltatók viszik előre. A szolgáltatók sokkal aktívabb szerepet is magukra vállalhatnának, de a jelenlegi helyzetben kevés ilyen példát lehet megfigyelni.

Elsőként tisztáznám az általam "elosztott termelés"-ként használt distributed generation gyűjtő fogalom jelentését. Ide tartozik mindenféle megújuló vagy nem megújuló energiatermelés, amely a fogyasztási helyhez közel történik. Tehát nem csupán a háztetőre szerelt PV (napelem), hanem a lakótelephez telepített gázmotor is ilyen termelőnek minősül. Mindezek mellett dominánsan súlya miatt a napelemes PV termelésre érdemes a fogalom hallatán gondolni. Ugyanakkor természetesen lehet olyan megújuló vagy földgáz alapú energia termelő is, ami nem minősül elosztott generációnak.

Az energiaszolgáltatók passzivitása az USA-ban jól illusztrálható a szélturbina beruházások példáján: a szolgáltatók csak a szélerőművi kapacitások 70 százaléka által termelt villamos energia folyik át rajtuk, a megmaradó 30 százalék elkerüli őket és akár közvetlenül fogyasztóikhoz, vagy kereskedő versenytársaikhoz kerül. Ráadásul a 70 százalék által termelt energia nagy része nem saját beruházásukban valósul meg, hanem csak hosszú távú áramvársárlási szerződéseken keresztül.

Az elosztott termelés számos előnnyel jár a fogyasztók és az energiaszolgáltatók számára, bár kérdéses hogy jelenleg melyik mennyire részesedik ezekből. Egyrészt hálózatfejlesztési költségek (új vagy meglévő) spórolhatók meg a helyben termelés következtében, valamint a csúcsidőre eső napenergia termelés csökkenteni tudja a rendszer többi része által ellátandó csúcsigény mértékét is, és a rendszerek ellenálló képessége is növekedhet.

Az USA villamos energia szektorára elvégzett kutatás azonban megállapítja, hogy a szolgáltatók legalábbis fontolgatják az elosztott termelést földgáz vagy megújuló alapon pótolni a megszűnő szén és atomenergia alapú termelési kapacitásaikat. Viszont erre inkább a kisebb kapacitás hiánnyal szembe nézők hajlamosak, a nagyobb (20 százalék feletti) termelési kapacitás hiány esetén a földgáz alapú termelő eszközök beépítése nagyobb arányban kerül megfontolásra. 

Tehát - hasonlóan a megújuló energiatermeléshez és az energiahatékonyság növeléshez - az elosztott termelést a megkérdezett energiaszolgáltató menedzserek csak kisebb méretű problémák megoldására alkalmas opciónak tartják. Mindazonáltal a szolgáltatók aktívabb szerepet vállalhatnának, mint ahogy például az APS energiaszolgáltató teszi. De vajon ez érdekükben áll?

Az elosztott termelésből fakadó fenyegetés a szolgáltatókra nézve több irányból is jelentkezhet. A fogyasztók hálózati vételezésének drasztikus csökkentése miatt a fix jellegű költségek fajlagosan megemelkedhetnek, így a még megmaradó fogyasztók számára még tovább nő az önellátás és szolgáltatót kikerülő megoldások vonzereje. A végeredmény tehát egy önmagát erősítő leválási spirál is lehetne.

Emellett az elosztott termelés egyes formái többlet költségeket okoznak a szolgáltatók számára - amelyeket nem térítenek meg azok, akik okozzák. A napelemes PV termelő például nem feltétlenül téríti meg azt a költséget, amelyet az ellátóinak okoz a hálózat stabilitásának egyre nehezebb fenntartása vagy a napenergia kiesés esetére fenntartott termelőeszközök révén.

Az ellentétes érdekek következtében a szolgáltatók számos ponton támadják a jelenleg is érvényes szabályokat, például a nettó energia elszámolást (net metering). A konfliktust, amely a net metering körül alakult ki, külön írásban ismertetem majd.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy kialakítható olyan szabályrendszer, amely lehetővé teszi az elosztott termelés potenciáljának kiaknázását és egyszerre a fenntartható és megfizethető energiaszolgáltatást is. Legfeljebb az érvényes szabályok valamint a szolgáltatók üzleti modelljének módosítására lesz majd szükség.

Forrás:

Survey: Utilities See Threat, Opportunity in Distributed Generation
Distributed Generation: An Overview of Recent Policy and Market Developments
2013 Wind Technologies Market Report

Szélenergia a paksi áramár feléért? Hol, mikor, kitől?

Az Energy.gov 2013-as szélenergia iparágról készült jelentése alapján: A szélturbinák által termelt villamos energia megfizethető, az Egyesült Államokban 2013-ban átlagosan 6 HUF/kWh áramáron kötöttek értékesítési szerződéseket a termelők. Ez az átlagos árszint fele az olcsónak minősülő Paksi Atomerőmű 2013-as termelői árának.

Persze összehasonlítani almát almával hasznos, egyébként lásd fent. Tehát, idehaza is olcsóbb volna szélenergiából áramot termelni, mint nukleáris üzemanyagcellából? Vagy más szemszögből, de már másik kérdés: olcsóbb volna-e egy fogyasztónak szélturbina termelte áramot fogyasztani, mint az atomerőművét?

Először is, az első kérdésben tiszta energia költséget és nyereséget hasonlítunk össze tiszta energiaköltséggel, és valamennyi nyereséggel. Nem ismert, hogy a paksi erőmű mennyi nyereséget realizál az áram értékesítésén, amelyet az MVM csoporton belül értékesít tovább. Ha kevesebbet mint amennyit az amerikai árak tartalmaznak, akkor a paksi ár versenyképességét ez még rosszabb fényben tüntetné fel.

Másodszor, a második kérdésben az elosztott termelés miatt a szélenergia termelés helyben fogyasztásának költségét és az atomenergia termelésének plusz fogyasztási helyre szállításának költségét hasonlítjuk majd össze, tehát a szélenergia ár versenyképessége még tovább javul majd, a helyben fogyasztás lehetősége miatt.

Harmadszor, a fenti árat jellemzően az USA belső területein termelők tudták ajánlani, ahol olcsóbban lehet szélturbinákat telepíteni, valamint a kedvezőbb szélviszonyok miatt a beruházási költségek nagyobb értékesítési mennyiségen jobban eloszlanak. Egy Magyarországon telepített szélerőmű költségei és kihasználása is alacsonyabb volna, így ár versenyképessége romlana az atomenergiához viszonyítva.

Negyedszer, az amerikai termelők jelentős támogatást kapnak a szélturbinák telepítése és működtetése után, például adókedvezmények formájában. A 2013-ban beruházók az első tíz évben kb 5 HUF/kWh nagyságú megújuló termelési adókedvezményben is részesülhettek (Renewable Electricity Production Tax Credit), vagy pedig választhatták azt a lehetőséget is, hogy a beruházásuk 30 százalékát leírhatják adókedvezményként (Business Energy Investment Tax Credit).

Végül pedig, nem szabad elfelejteni, hogy a meglévő paksi atomerőmű beruházási költségeihez is jelentős direkt és indirekt támogatásokkal járult hozzá a Magyar Állam, így a jelenlegi alacsony termelési ár sem kell annyit hozzon a konyhára, alacsonyabb lehet.

Összefoglalva a rend kedvéért: az első megállapítás szerint Amerikában a szélenergia ára tíz pontos előnyből indul a hazai atomerőművi termeléshez képest az árakat tekintve. A korrekciók miatt részben jobb, részben rosszabb lehet a hazai helyzet a hazai szélenergia és az atomenergia között - az alábbi táblázat azonban csak illusztratív példa az optimista és a pesszimista tartományra. 

Megjegyzés: a plusz érték a szélenergia előnyét, 

a negatív érték az atomenergia előnyét jelezné, 

illetve a megfelelő korrekciók irányát.

A hipotézisem alapján a hazai szélenergia még a korrekciókat követően is kisebb-nagyobb előnnyel bírhat az atomenergiával szemben. Vagy kifelejtek valamit?

Források:

2013 Wind Report

Top 10 Things You Didn't Know About Wind PowerRenewable Electricity Production Tax Credit (PTC)Business Energy Investment Tax Credit (ITC)