Kis energiatárolós körkép (1) stem

A körkép bejegyzéseiben energiatárolással kapcsolatosan tevékenykedő vállalatokat szándékszom bemutatni, elsőként a Kaliforniai központú stem nevűt.

A vállalat egy start-up, amely 2009-ben jött létre, majd 2012-ben új nevet és üzleti irányvonalat is kapott. A stem szoftvercégnek tartja magát, mivel az akkumulátoros energiatároló egységét szoftveres megoldása irányítja a legjobb kihasználás érdekében. Jelenlegi ügyfelei olyan kaliforniai ipari vagy kereskedelmi fogyasztók, amelyek villamos energia költségeik csökkentését szeretnék elérni, de ezt az alaptevékenységük csorbítása nélkül szeretnek elérni.

Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (2) Mítoszok és valóság a tiszta technológiák kapcsán

Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami az energetikai témába most bekapcsolódók számára is érdekes lehet.

A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.

Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:

1. BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
2. BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
3. Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
4. McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
5. McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies

Elosztott termelés: fenyegetés és lehetőség a villamos energia szolgáltatók számára

Az Energy Collective blog idézi a Black & Veatch által készített kutatás egyik konklúzióját: Az elosztott termelés (distributed generation) ügyét jelenleg a fogyasztók, nem pedig a villamos energia szolgáltatók viszik előre. A szolgáltatók sokkal aktívabb szerepet is magukra vállalhatnának, de a jelenlegi helyzetben kevés ilyen példát lehet megfigyelni.

Elsőként tisztáznám az általam "elosztott termelés"-ként használt distributed generation gyűjtő fogalom jelentését. Ide tartozik mindenféle megújuló vagy nem megújuló energiatermelés, amely a fogyasztási helyhez közel történik. Tehát nem csupán a háztetőre szerelt PV (napelem), hanem a lakótelephez telepített gázmotor is ilyen termelőnek minősül. Mindezek mellett dominánsan súlya miatt a napelemes PV termelésre érdemes a fogalom hallatán gondolni. Ugyanakkor természetesen lehet olyan megújuló vagy földgáz alapú energia termelő is, ami nem minősül elosztott generációnak.

Az energiaszolgáltatók passzivitása az USA-ban jól illusztrálható a szélturbina beruházások példáján: a szolgáltatók csak a szélerőművi kapacitások 70 százaléka által termelt villamos energia folyik át rajtuk, a megmaradó 30 százalék elkerüli őket és akár közvetlenül fogyasztóikhoz, vagy kereskedő versenytársaikhoz kerül. Ráadásul a 70 százalék által termelt energia nagy része nem saját beruházásukban valósul meg, hanem csak hosszú távú áramvársárlási szerződéseken keresztül.

Az elosztott termelés számos előnnyel jár a fogyasztók és az energiaszolgáltatók számára, bár kérdéses hogy jelenleg melyik mennyire részesedik ezekből. Egyrészt hálózatfejlesztési költségek (új vagy meglévő) spórolhatók meg a helyben termelés következtében, valamint a csúcsidőre eső napenergia termelés csökkenteni tudja a rendszer többi része által ellátandó csúcsigény mértékét is, és a rendszerek ellenálló képessége is növekedhet.

Az USA villamos energia szektorára elvégzett kutatás azonban megállapítja, hogy a szolgáltatók legalábbis fontolgatják az elosztott termelést földgáz vagy megújuló alapon pótolni a megszűnő szén és atomenergia alapú termelési kapacitásaikat. Viszont erre inkább a kisebb kapacitás hiánnyal szembe nézők hajlamosak, a nagyobb (20 százalék feletti) termelési kapacitás hiány esetén a földgáz alapú termelő eszközök beépítése nagyobb arányban kerül megfontolásra. 

Tehát - hasonlóan a megújuló energiatermeléshez és az energiahatékonyság növeléshez - az elosztott termelést a megkérdezett energiaszolgáltató menedzserek csak kisebb méretű problémák megoldására alkalmas opciónak tartják. Mindazonáltal a szolgáltatók aktívabb szerepet vállalhatnának, mint ahogy például az APS energiaszolgáltató teszi. De vajon ez érdekükben áll?

Az elosztott termelésből fakadó fenyegetés a szolgáltatókra nézve több irányból is jelentkezhet. A fogyasztók hálózati vételezésének drasztikus csökkentése miatt a fix jellegű költségek fajlagosan megemelkedhetnek, így a még megmaradó fogyasztók számára még tovább nő az önellátás és szolgáltatót kikerülő megoldások vonzereje. A végeredmény tehát egy önmagát erősítő leválási spirál is lehetne.

Emellett az elosztott termelés egyes formái többlet költségeket okoznak a szolgáltatók számára - amelyeket nem térítenek meg azok, akik okozzák. A napelemes PV termelő például nem feltétlenül téríti meg azt a költséget, amelyet az ellátóinak okoz a hálózat stabilitásának egyre nehezebb fenntartása vagy a napenergia kiesés esetére fenntartott termelőeszközök révén.

Az ellentétes érdekek következtében a szolgáltatók számos ponton támadják a jelenleg is érvényes szabályokat, például a nettó energia elszámolást (net metering). A konfliktust, amely a net metering körül alakult ki, külön írásban ismertetem majd.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy kialakítható olyan szabályrendszer, amely lehetővé teszi az elosztott termelés potenciáljának kiaknázását és egyszerre a fenntartható és megfizethető energiaszolgáltatást is. Legfeljebb az érvényes szabályok valamint a szolgáltatók üzleti modelljének módosítására lesz majd szükség.

Forrás:

Survey: Utilities See Threat, Opportunity in Distributed Generation
Distributed Generation: An Overview of Recent Policy and Market Developments
2013 Wind Technologies Market Report

Az arizónai monopol áramszolgáltató versenyezne a fogyasztók napenergiával ellátásáért

Az UtilityDive hírlevele alapján: Az arizónai legnagyobb áramszolgáltató meglévő 750 MW napelem eszközparkja mellé további 20 MW kapacitást is telepítene a szolgáltatási területén szétszórva, amely érdekében kész versenyezni a piacon.

Az arizónai áramszolgáltató (APS) további 20 MW napelem kapacitást tervez saját beruházásban felszerelni és működtetni, megközelítőleg 3000 lakóépületre szerelve. A beruházás költsége 57 és 70 millió dollár között lehet. A kiválasztott ingatlanok tulajdonosai a szolgáltató tervei szerint nagyjából évente 360 dollárt takaríthatnak meg a program 20 évesre tervezett időtartama alatt.

A szolgáltatás - ha a szolgáltatót szabályozó hatóság engedélyét meg is kapja - nem példa nélküli, több cég is ajánl hasonló lehetőségeket a háztartásoknak, azonban eddig csak a 60-120 dolláros sávban mozgott az éves megtakarítás mértéke.

Mindez azonban jelentős fordulatot jelentene az APS számára, amely még egy éve jelentős díjat fizettetett volna a napelemmel részben önellátó háztartásokkal. A szabályozó hatóság azonban csak a javasolt mérték alig tizedére adott felhatalmazást az APS számára. Meglepően vállalkozó kedvű lépés azt is figyelembe véve, hogy egy éve felmerült a szolgáltató fogyasztói szolgáltatási monopol jogának deregulálása is, de végül elvetésre került.

Akkor már érdemes bemutatni a szolgáltatás pontos tartalmát is, ami gyakorlatilag a saját beruházásban megtörténő napelem beruházás harmadik fél által finanszírozott alternatívája. Egy háztartás egy a jelenlegi áramköltségénél alacsonyabb, fixált mértékű és éves növekedésű áramdíj megfizetését vállalja a napelem termelése mértékéig 20 évre, cserébe pedig külön díjfizetés nélkül létesítenek napelemes rendszert az ingatlan tetején.

A saját beruházáshoz képest ez a szolgáltatás négy fontos ponton tér el.

1. A beruházás előfinanszírozását a kiválasztott vállalat vállalja magára, ehelyett a fogyasztó a használati díjban utólag folyamatosan megfizeti a beruházást. 
2. A fogyasztónak nincs tulajdonosi kockázata a karbantartás, tervezés, használat kapcsán, hisz bizonyos minimum gondossági feltételeket leszámítva ez a beruházást megvalósító vállalat problémája. 
3. A fogyasztó számára ajánlott fix áramdíj miatti (pozitv és negatív) árkockázat is átszáll a beruházó vállalatra. 
4. A fogyasztó egy újfajta kockázatot vállal az ingatlan 20 éven belüli értékesítése esetére: szükségessé válhat a beruházó vállalat kivásárlása, aki kompenzáció ellenében szereli le a nem kívánt berendezést.

Az eddig is működő, fenti szolgáltatást nyújtó vállalatok természetesen ellenzik az APS megjelenését a piacukon, aggodalmaikat az is erősíti, hogy az energiaszolgáltató bejelentése alapján hajlandó éehet aláígérni az általuk alkalmazott áraknak - nagyobb megtakarítási lehetőséggel becsalogatva a fogyasztókat. 

Véleményük szerin az APS csak azért lehet képes megjelenni a piacon és kiszorítani őket, mert költségeinek megtérülését beépíti majd a szabályozott tarifáiba és így a (megmaradó) felhasználókra továbbhárítja majd. Ilyen lehetősége a többi vállalatnak nincsen - ezáltal jogosulatlanul kerül versenyelőnybe az APS. Ráadásul, az APS nem lesz érdekelt kellő mértékben a beruházási költségek kordában tartásában, hisz azzal jövedelmei is csökkennének.

Az arizónai szolgáltatót felügyelő szabályozó hatóság várhatóan ősszel hozhat döntést, addig is érdemes majd figyelemmel követni a vitákat.

Forrás:
Has APS invented a rooftop solar business model for utilities?
AZ Sun rooftop solarSolarCity Lease Agreement sample