Showing posts with label innováció. Show all posts
Showing posts with label innováció. Show all posts

Tuesday, 28 October 2014

Mit írnak a nagy tanácsadó cégek az energetikáról? (2) Mítoszok és valóság a tiszta technológiák kapcsán

Kicsit körbenéztem a nagy tanácsadó cégek (Boston Consulting, McKinsey, Bain and Company) nagyközönségnek szánt ötlettárában, miről és mit írnak az energetika témakörében. Persze kicsit a kék és zöld témakörből válogattam (remélem nem probléma), viszont cserébe szerintem olyan ismertetőt tudok írni, ami az energetikai témába most bekapcsolódók számára is érdekes lehet.

A második cikkben most a McKinsey áprilisi írását mutatom be a tiszta technológiákról.



Az alábbi listát állítottam össze, a jövőben a többiből is készül majd rövidebb írás:
  1. BCG (2014 szeptember): Germany’s Energiewende: The End of Power Market Liberalization?
  2. BCG (2014 szeptember): Managing in Turbulent Times: Europe’s Power-Generation Market
  3. Bain and Co (2014 augusztus): Power struggle: Making the most of generation assets in turbulent times
  4. McKinsey (2014 július): Capturing value in global gas: Prepare now for an uncertain future
  5. McKinsey (2014 április): Myths and realities of clean technologies

Friday, 29 August 2014

Földgáz kompresszor állomás a norvég-tenger alatt

A Statoil és az Aker Solutions egyedülálló megoldással támogatja az Asgard norvég-tengeri kőolaj és földgáz mező kitermelését. Egy példa a hagyományos energiapiacon előforduló úttörő megoldásra, innovációra.



A földgáz készletek kitermelésekor a föld alatt ragadt földgáz mezőből a nyomáskülönbség hatására áramlik ki a fúrással létrehozott kutakon keresztül, a nyomáskülönbség fenntartása hiányában a nyomás kiegyenlítődik, lassul majd megáll a kitermelés. A földgáz továbbszállítása ugyanilyen nyomáskülönbségen alapul a földgázvezeték irányába, ahonnan a szárazföldi hálózat irányába kerül továbbításra a földgáz.

A tengerfenéken elhelyezett földgáz kompresszor állomások nagyobb hatékonyságú alternatívát nyújtanak a korábbi megoldással, a tengeri fúrótornyokra helyezett kompresszorokkal szemben. Ahogy a bemutatott norvég esetben is előfordul, az egymástól távol elhelyezkedő mezők nagyban csökkentik a távol (40 km távolságban) elhelyezett kompresszorok hatékonyságát.

A termelés helyénél, akár 250-300 méter vízmélységben elhelyezett kompresszor csökkenteni tudja a nyomást a mező felőli oldalon, és növelni a nyomást a platform felé. Előbbi a nagyobb ütemű és hatékonyságú termeléshez szükséges nyomáskülönbséget, utóbbi pedig a szállításhoz szükséges differenciát teszi lehetővé.

A Statoil által működtetett gázmező a technológiának köszönhetően nagyjából Magyarország három évi gázfogyasztásának mértékét, 29 milliárd köbmétert tehet ki a többlet földgáz kitermelés. A teljes beruházási költséget 2011-ben megközelítőleg 2-3 milliárd dollárra becsülték.

A tenger alatti kompresszor állomás tervezését az Aker Solutions cég végezte, érdemes a két lenti linken található oldalukon megnézni a koncepciót ismertető tenger alatti animációt, valamint a méretek érdekében a termék szállítását bemutató videót is.

Forrás:
Statoil Putting on the pressure under water

Thursday, 21 August 2014

A szigeten lakás hátránya: Hawaii lakosai háromszoros áron veszik az áramot

Az EIA Energy Today blog alapján: Hawaii szigeteinek lakói a szárazföldi területein élőkhöz képest háromszoros áron veszik az áramot. A magasabb árakat a drágább petróleum alapú energia termelés dominanciája magyarázza, de az LNG és a megújuló energiák bevonásával elmozdulás volna megvalósítható.


A Hawaii szigetek fosszilis energia mixében a petróleum a domináns energiahordozó, az energiára szánt összes kiadás a GDP akár tizedét is kiteheti - miközben az államban az egy főre jutó energia fogyasztás igen alacsony részben a minimális fűtési igények miatt. Két lehetőséget próbálkoznak a szigeteken kihasználni: importált LNG vagy megújuló energiák segítségével csökkenteni az energia célú kiadásokat.

Ugyan az üzemanyag célú fogyasztás a szigeteken az energiafogyasztás nagyobb részét adja, ebben az írásban most csak a villamos energia és a földgáz szektor lehetőségeire koncentrálok, így például a bioüzemanyagokban rejlő potenciáltól eltekintek.

A szigeteken az állami szolgáltató, valamint a hadsereg és a privát szektor már jó ideje munkálkodik a költségek csökkentésén.

Hawaii legnagyobb lakosszámú szigetén Kaliforniából érkező cseppfolyósított földgáz fogadását és regazifikációját valósítja meg már április óta az energiaszolgáltató. Erre amiatt van lehetőség, hogy kis kapacitású, nagyon alacsony hőmérsékletre hűtött konténerek segítségével lehetővé vált kis volumenben is relatív gazdaságosan az LNG importja. Egy ilyen konténer megközelítőleg 30-40 köbméter cseppfolyós földgázt tárolhat, ami három nagyságrenddel kisebb mennyiség, mint ami a legnagyobb LNG szállítók kapacitása (120 és 260 ezer köbméter).

Másrészt, Hawaii már rendelkezik - habár csak egy kis kiterjedésű - gázhálózattal, amelyen keresztül korábban csak a finomítók melléktermékéből keletkező szintetikus gázt tudták a fogyasztókhoz eljuttatni - most már pedig az LNG formájában érkező földgáz is ezen a rendelkezésre álló módon értékesíthető, döntően a kereskedelmi fogyasztók számára.

A másik megoldás a megújuló energiák hasznosítása lehet, szükség esetén energiatárolással kiegészítve. A Csendes-Óceáni térség szigeteinek az időjárás egyszerre lehetőséget és problémát is generál a szárazföldi államokhoz képest. Egyrészt nagyobb mértékben áll rendelkezésre a nap és szélenergia, másrészt azonban az időjárás változékonysága is nagyobb, így az ingadozó megújuló termelés befogadásához a hálózatnak nagyobb rugalmassággal kell rendelkeznie.

Az állam 2030-ra 40 százalékos megújuló alapú villamos energia termelését irányozta elő 2009-ben, amelyet a megújuló termelés súlyának növelése mellett az energiahatékonyság javításával kívánnak elérni. Például az építésügyi szabályok szerint újonnan már csak napenergiával működő vízmelegítő bojlerek telepíthetőek.

Hawaii szigetein működnek szél parkok és naperőművek háztartási és ipari méretben is. Energiatárolási projektek támogatják már a hálózat stabilitását, akkumulátoros és hidrogén cellás technológiák kerülnek tesztelésre. Egy korábban széntüzelésű erőmű biomassza és kommunális hulladék alapú tüzelésre került átalakításra. A vízenergia terén kisebb folyók áramlását tudják hasznosítani Maui szigetén, nagy vízierőművek építéséhez azonban nem megfelelőek a domborzati adottságok.

Más megújuló energiaforrások is hasznosításra kerülhetnek. A biogáz és a geotermális energia hő és áramtermelésre használható, légkondicionálásra az óceánvíz általi hűtés módszere alkalmas, valamint az óceán hullámaiból és áramlásaiból, hőmérséklet különbségeiből kinyerhető energia is kiaknázható.

Forrás:
Hawaii and U.S. Territories aim to increase fuel diversity with LNG imports
Hawaii Profile Analysis

Sunday, 17 August 2014

Vízre került a Siemens offshore szélturbinákat szervízelő hajója

A Siemens energia blogja írja: vízre helyezték Törökországban a hajót, amelynek feladata offshore szélturbinák szervízelése lesz 2015-től. A Siemens SOV projektje elmondásuk szerint méretében egyedi, kisebb méretű céleszközök már elérhetők a piacon (pl a Damen cég honlapján bemutatott modell).


A projekt egyik lépése az offshore szélturbinák fejlődésének. Az offshore szélturbina beruházások a 90-es évek végén kezdődtek meg, majd 2007 környékén kaptak sebességet - az offshore széltermelés tehát új technológiának számít a szárazföldi módozathoz képest.

Az offshore építkezés számos szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik a szárazföldi móddal szemben: kisebb lakossági ellenállásra számíthat, valamint kedvezőbb szélviszonyokat hasznosíthat. Ezzel szemben a szállítási infrastruktúra kiépítése és az eszközök karbantartása jelentős többlet költségeket okoz, emiatt körülbelül 50 százalékkal drágább az offshore szélből termelt energia mint a szárazföldi.

A piaci logika azonban biztosítja az innovációt az offshore széltermelés folyamatos fejlesztésében. A gyártók növelik a turbina és a lapát méretét, mivel ezek növelik a termék eladhatóságát: javítják hatékonyságát és emelik a beruházók megtérülési várakozásait.

Emellett például már azt is kimutatták, hogy a szélfarmok tervezésekor az egymáshoz való elhelyezkedést is érdemes figyelembe venni: akár 33 százalékkal nőhet a termelt hasznos energia mértéke, ha a szabályos vonalban elhelyezéstől hatékonyabb módon telepíthetők az erőművek. A számos további fejlődési lehetőség közül az egyik az automatikusan szélirányba forgó turbina, persze ez a koncepció még messze állhat a megvalósítástól.

A Siemens projektje ugyanilyen kiegészítő megoldás lehet, amely a biztonságosabb, gyorsabb és megbízhatóbb karbantartást célozza - és végső soron az alacsonyabb költségű energiatermelést eredményezheti.

Forrás:
Siemens’ new service operation vessels are making waves in the industry
A FORCE for the future: cost savings in offshore wind