Kis energiatárolós körkép (1) stem

A körkép bejegyzéseiben energiatárolással kapcsolatosan tevékenykedő vállalatokat szándékszom bemutatni, elsőként a Kaliforniai központú stem nevűt.

A vállalat egy start-up, amely 2009-ben jött létre, majd 2012-ben új nevet és üzleti irányvonalat is kapott. A stem szoftvercégnek tartja magát, mivel az akkumulátoros energiatároló egységét szoftveres megoldása irányítja a legjobb kihasználás érdekében. Jelenlegi ügyfelei olyan kaliforniai ipari vagy kereskedelmi fogyasztók, amelyek villamos energia költségeik csökkentését szeretnék elérni, de ezt az alaptevékenységük csorbítása nélkül szeretnek elérni.

Az USA PV napelem iparágának jövőjében rejlő kockázatok

A REnewEconomy és az Financial Times cikkei alapján: pozitív és negatív fejlemények várhatók a napenergia hasznosítás kapcsán, vajon mi az erők eredője?

Az FT cikke az IEA elemzésére hívja fel a figyelmet: emelkedik a politikai és piaci kockázat a nap és szélenergia iparágak számára a fejlődő országokban, így az Egyesült Államokban is. Egyre több fejlődő országban jogszabály írja elő megújuló energia hasznosítást. Az USA 29 államában van kisebb vagy nagyobb megújuló előírás. 

A megújuló technológiába beruházók az USÁ-ban állami támogatásban részesülnek adókedvezmény formájában, akár a beruházási költségek 30 százalékáig is. Végül pedig, részben a kínai gyártók beruházásai következtében a napelem árak drasztikusan csökkenni tudtak, így versenyképességük hagyományos technológiákkal egyre erősebb.

A jövőben mindez azonban változhat: a beruházási támogatás 2016 végére 10 százalékra eshet vissza, az USA-ba érkező napelemekre import vám került kivetésre, valamint a napelem modulok árcsökkenése is megállhat, akár kis mértékben megfordulhat.

A költségek emelkedése kisebb mértékben érinti az elosztott termelésben történő beruházást, mivel itt a hálózati költséget is tartalmazó fogyasztói végárral versenyez a napelem termelési költsége. A szolgáltatók által központilag elhelyezett napelemei azonban szorosabb versenyben állnak a többi energia termelési módozattal, így az ilyen beruházásokat jobban visszaveti a költség emelkedés.

A REnewEconomy cikke ellenben az Austin (Texas, USA) városbeli pozitív tapasztalatokról számol be. A város más energiatermelési módnál alacsonyabb áron tud napenergiából termelt áramot biztosítani fogyasztói számára, ezért a városi tanács a napelem helyét mint elsődleges technológia szeretné meghatározni, szemben például a földgáz tüzelésű termeléssel.

A cikk a napelemek sikerét három tényezőnek tulajdonítja: a földgáz alapú termelés költségével való versenyképesség, az öregedő villamosenergia-termelő egységek pótlásának szükséglete, valamint a földgáz ár változékonyságából fakadó kockázatok csökkentésére való törekvés.

A két cikk tehát felsorolja az USA napelem boom-ja mögötti tényezőket, az idő pedig majd eldönti, hogy ezek a tartó pillérek meddig tartanak ki - vagy pedig a piaci korrekció jön majd (lásd az ábrát).

Forrás:

Investors still wary of getting burnt by solar

US city passes law making solar ‘default’ generation resource

Elosztott termelés: fenyegetés és lehetőség a villamos energia szolgáltatók számára

Az Energy Collective blog idézi a Black & Veatch által készített kutatás egyik konklúzióját: Az elosztott termelés (distributed generation) ügyét jelenleg a fogyasztók, nem pedig a villamos energia szolgáltatók viszik előre. A szolgáltatók sokkal aktívabb szerepet is magukra vállalhatnának, de a jelenlegi helyzetben kevés ilyen példát lehet megfigyelni.

Elsőként tisztáznám az általam "elosztott termelés"-ként használt distributed generation gyűjtő fogalom jelentését. Ide tartozik mindenféle megújuló vagy nem megújuló energiatermelés, amely a fogyasztási helyhez közel történik. Tehát nem csupán a háztetőre szerelt PV (napelem), hanem a lakótelephez telepített gázmotor is ilyen termelőnek minősül. Mindezek mellett dominánsan súlya miatt a napelemes PV termelésre érdemes a fogalom hallatán gondolni. Ugyanakkor természetesen lehet olyan megújuló vagy földgáz alapú energia termelő is, ami nem minősül elosztott generációnak.

Az energiaszolgáltatók passzivitása az USA-ban jól illusztrálható a szélturbina beruházások példáján: a szolgáltatók csak a szélerőművi kapacitások 70 százaléka által termelt villamos energia folyik át rajtuk, a megmaradó 30 százalék elkerüli őket és akár közvetlenül fogyasztóikhoz, vagy kereskedő versenytársaikhoz kerül. Ráadásul a 70 százalék által termelt energia nagy része nem saját beruházásukban valósul meg, hanem csak hosszú távú áramvársárlási szerződéseken keresztül.

Az elosztott termelés számos előnnyel jár a fogyasztók és az energiaszolgáltatók számára, bár kérdéses hogy jelenleg melyik mennyire részesedik ezekből. Egyrészt hálózatfejlesztési költségek (új vagy meglévő) spórolhatók meg a helyben termelés következtében, valamint a csúcsidőre eső napenergia termelés csökkenteni tudja a rendszer többi része által ellátandó csúcsigény mértékét is, és a rendszerek ellenálló képessége is növekedhet.

Az USA villamos energia szektorára elvégzett kutatás azonban megállapítja, hogy a szolgáltatók legalábbis fontolgatják az elosztott termelést földgáz vagy megújuló alapon pótolni a megszűnő szén és atomenergia alapú termelési kapacitásaikat. Viszont erre inkább a kisebb kapacitás hiánnyal szembe nézők hajlamosak, a nagyobb (20 százalék feletti) termelési kapacitás hiány esetén a földgáz alapú termelő eszközök beépítése nagyobb arányban kerül megfontolásra. 

Tehát - hasonlóan a megújuló energiatermeléshez és az energiahatékonyság növeléshez - az elosztott termelést a megkérdezett energiaszolgáltató menedzserek csak kisebb méretű problémák megoldására alkalmas opciónak tartják. Mindazonáltal a szolgáltatók aktívabb szerepet vállalhatnának, mint ahogy például az APS energiaszolgáltató teszi. De vajon ez érdekükben áll?

Az elosztott termelésből fakadó fenyegetés a szolgáltatókra nézve több irányból is jelentkezhet. A fogyasztók hálózati vételezésének drasztikus csökkentése miatt a fix jellegű költségek fajlagosan megemelkedhetnek, így a még megmaradó fogyasztók számára még tovább nő az önellátás és szolgáltatót kikerülő megoldások vonzereje. A végeredmény tehát egy önmagát erősítő leválási spirál is lehetne.

Emellett az elosztott termelés egyes formái többlet költségeket okoznak a szolgáltatók számára - amelyeket nem térítenek meg azok, akik okozzák. A napelemes PV termelő például nem feltétlenül téríti meg azt a költséget, amelyet az ellátóinak okoz a hálózat stabilitásának egyre nehezebb fenntartása vagy a napenergia kiesés esetére fenntartott termelőeszközök révén.

Az ellentétes érdekek következtében a szolgáltatók számos ponton támadják a jelenleg is érvényes szabályokat, például a nettó energia elszámolást (net metering). A konfliktust, amely a net metering körül alakult ki, külön írásban ismertetem majd.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy kialakítható olyan szabályrendszer, amely lehetővé teszi az elosztott termelés potenciáljának kiaknázását és egyszerre a fenntartható és megfizethető energiaszolgáltatást is. Legfeljebb az érvényes szabályok valamint a szolgáltatók üzleti modelljének módosítására lesz majd szükség.

Forrás:

Survey: Utilities See Threat, Opportunity in Distributed Generation
Distributed Generation: An Overview of Recent Policy and Market Developments
2013 Wind Technologies Market Report

Szélenergia a paksi áramár feléért? Hol, mikor, kitől?

Az Energy.gov 2013-as szélenergia iparágról készült jelentése alapján: A szélturbinák által termelt villamos energia megfizethető, az Egyesült Államokban 2013-ban átlagosan 6 HUF/kWh áramáron kötöttek értékesítési szerződéseket a termelők. Ez az átlagos árszint fele az olcsónak minősülő Paksi Atomerőmű 2013-as termelői árának.

Persze összehasonlítani almát almával hasznos, egyébként lásd fent. Tehát, idehaza is olcsóbb volna szélenergiából áramot termelni, mint nukleáris üzemanyagcellából? Vagy más szemszögből, de már másik kérdés: olcsóbb volna-e egy fogyasztónak szélturbina termelte áramot fogyasztani, mint az atomerőművét?

Először is, az első kérdésben tiszta energia költséget és nyereséget hasonlítunk össze tiszta energiaköltséggel, és valamennyi nyereséggel. Nem ismert, hogy a paksi erőmű mennyi nyereséget realizál az áram értékesítésén, amelyet az MVM csoporton belül értékesít tovább. Ha kevesebbet mint amennyit az amerikai árak tartalmaznak, akkor a paksi ár versenyképességét ez még rosszabb fényben tüntetné fel.

Másodszor, a második kérdésben az elosztott termelés miatt a szélenergia termelés helyben fogyasztásának költségét és az atomenergia termelésének plusz fogyasztási helyre szállításának költségét hasonlítjuk majd össze, tehát a szélenergia ár versenyképessége még tovább javul majd, a helyben fogyasztás lehetősége miatt.

Harmadszor, a fenti árat jellemzően az USA belső területein termelők tudták ajánlani, ahol olcsóbban lehet szélturbinákat telepíteni, valamint a kedvezőbb szélviszonyok miatt a beruházási költségek nagyobb értékesítési mennyiségen jobban eloszlanak. Egy Magyarországon telepített szélerőmű költségei és kihasználása is alacsonyabb volna, így ár versenyképessége romlana az atomenergiához viszonyítva.

Negyedszer, az amerikai termelők jelentős támogatást kapnak a szélturbinák telepítése és működtetése után, például adókedvezmények formájában. A 2013-ban beruházók az első tíz évben kb 5 HUF/kWh nagyságú megújuló termelési adókedvezményben is részesülhettek (Renewable Electricity Production Tax Credit), vagy pedig választhatták azt a lehetőséget is, hogy a beruházásuk 30 százalékát leírhatják adókedvezményként (Business Energy Investment Tax Credit).

Végül pedig, nem szabad elfelejteni, hogy a meglévő paksi atomerőmű beruházási költségeihez is jelentős direkt és indirekt támogatásokkal járult hozzá a Magyar Állam, így a jelenlegi alacsony termelési ár sem kell annyit hozzon a konyhára, alacsonyabb lehet.

Összefoglalva a rend kedvéért: az első megállapítás szerint Amerikában a szélenergia ára tíz pontos előnyből indul a hazai atomerőművi termeléshez képest az árakat tekintve. A korrekciók miatt részben jobb, részben rosszabb lehet a hazai helyzet a hazai szélenergia és az atomenergia között - az alábbi táblázat azonban csak illusztratív példa az optimista és a pesszimista tartományra. 

Megjegyzés: a plusz érték a szélenergia előnyét, 

a negatív érték az atomenergia előnyét jelezné, 

illetve a megfelelő korrekciók irányát.

A hipotézisem alapján a hazai szélenergia még a korrekciókat követően is kisebb-nagyobb előnnyel bírhat az atomenergiával szemben. Vagy kifelejtek valamit?

Források:

2013 Wind Report

Top 10 Things You Didn't Know About Wind PowerRenewable Electricity Production Tax Credit (PTC)Business Energy Investment Tax Credit (ITC)

A szigeten lakás hátránya: Hawaii lakosai háromszoros áron veszik az áramot

Az EIA Energy Today blog alapján: Hawaii szigeteinek lakói a szárazföldi területein élőkhöz képest háromszoros áron veszik az áramot. A magasabb árakat a drágább petróleum alapú energia termelés dominanciája magyarázza, de az LNG és a megújuló energiák bevonásával elmozdulás volna megvalósítható.

A Hawaii szigetek fosszilis energia mixében a petróleum a domináns energiahordozó, az energiára szánt összes kiadás a GDP akár tizedét is kiteheti - miközben az államban az egy főre jutó energia fogyasztás igen alacsony részben a minimális fűtési igények miatt. Két lehetőséget próbálkoznak a szigeteken kihasználni: importált LNG vagy megújuló energiák segítségével csökkenteni az energia célú kiadásokat.

Ugyan az üzemanyag célú fogyasztás a szigeteken az energiafogyasztás nagyobb részét adja, ebben az írásban most csak a villamos energia és a földgáz szektor lehetőségeire koncentrálok, így például a bioüzemanyagokban rejlő potenciáltól eltekintek.

A szigeteken az állami szolgáltató, valamint a hadsereg és a privát szektor már jó ideje munkálkodik a költségek csökkentésén.

Hawaii legnagyobb lakosszámú szigetén Kaliforniából érkező cseppfolyósított földgáz fogadását és regazifikációját valósítja meg már április óta az energiaszolgáltató. Erre amiatt van lehetőség, hogy kis kapacitású, nagyon alacsony hőmérsékletre hűtött konténerek segítségével lehetővé vált kis volumenben is relatív gazdaságosan az LNG importja. Egy ilyen konténer megközelítőleg 30-40 köbméter cseppfolyós földgázt tárolhat, ami három nagyságrenddel kisebb mennyiség, mint ami a legnagyobb LNG szállítók kapacitása (120 és 260 ezer köbméter).

Másrészt, Hawaii már rendelkezik - habár csak egy kis kiterjedésű - gázhálózattal, amelyen keresztül korábban csak a finomítók melléktermékéből keletkező szintetikus gázt tudták a fogyasztókhoz eljuttatni - most már pedig az LNG formájában érkező földgáz is ezen a rendelkezésre álló módon értékesíthető, döntően a kereskedelmi fogyasztók számára.

A másik megoldás a megújuló energiák hasznosítása lehet, szükség esetén energiatárolással kiegészítve. A Csendes-Óceáni térség szigeteinek az időjárás egyszerre lehetőséget és problémát is generál a szárazföldi államokhoz képest. Egyrészt nagyobb mértékben áll rendelkezésre a nap és szélenergia, másrészt azonban az időjárás változékonysága is nagyobb, így az ingadozó megújuló termelés befogadásához a hálózatnak nagyobb rugalmassággal kell rendelkeznie.

Az állam 2030-ra 40 százalékos megújuló alapú villamos energia termelését irányozta elő 2009-ben, amelyet a megújuló termelés súlyának növelése mellett az energiahatékonyság javításával kívánnak elérni. Például az építésügyi szabályok szerint újonnan már csak napenergiával működő vízmelegítő bojlerek telepíthetőek.

Hawaii szigetein működnek szél parkok és naperőművek háztartási és ipari méretben is. Energiatárolási projektek támogatják már a hálózat stabilitását, akkumulátoros és hidrogén cellás technológiák kerülnek tesztelésre. Egy korábban széntüzelésű erőmű biomassza és kommunális hulladék alapú tüzelésre került átalakításra. A vízenergia terén kisebb folyók áramlását tudják hasznosítani Maui szigetén, nagy vízierőművek építéséhez azonban nem megfelelőek a domborzati adottságok.

Más megújuló energiaforrások is hasznosításra kerülhetnek. A biogáz és a geotermális energia hő és áramtermelésre használható, légkondicionálásra az óceánvíz általi hűtés módszere alkalmas, valamint az óceán hullámaiból és áramlásaiból, hőmérséklet különbségeiből kinyerhető energia is kiaknázható.

Forrás:
Hawaii and U.S. Territories aim to increase fuel diversity with LNG imports
Hawaii Profile Analysis

Az arizónai monopol áramszolgáltató versenyezne a fogyasztók napenergiával ellátásáért

Az UtilityDive hírlevele alapján: Az arizónai legnagyobb áramszolgáltató meglévő 750 MW napelem eszközparkja mellé további 20 MW kapacitást is telepítene a szolgáltatási területén szétszórva, amely érdekében kész versenyezni a piacon.

Az arizónai áramszolgáltató (APS) további 20 MW napelem kapacitást tervez saját beruházásban felszerelni és működtetni, megközelítőleg 3000 lakóépületre szerelve. A beruházás költsége 57 és 70 millió dollár között lehet. A kiválasztott ingatlanok tulajdonosai a szolgáltató tervei szerint nagyjából évente 360 dollárt takaríthatnak meg a program 20 évesre tervezett időtartama alatt.

A szolgáltatás - ha a szolgáltatót szabályozó hatóság engedélyét meg is kapja - nem példa nélküli, több cég is ajánl hasonló lehetőségeket a háztartásoknak, azonban eddig csak a 60-120 dolláros sávban mozgott az éves megtakarítás mértéke.

Mindez azonban jelentős fordulatot jelentene az APS számára, amely még egy éve jelentős díjat fizettetett volna a napelemmel részben önellátó háztartásokkal. A szabályozó hatóság azonban csak a javasolt mérték alig tizedére adott felhatalmazást az APS számára. Meglepően vállalkozó kedvű lépés azt is figyelembe véve, hogy egy éve felmerült a szolgáltató fogyasztói szolgáltatási monopol jogának deregulálása is, de végül elvetésre került.

Akkor már érdemes bemutatni a szolgáltatás pontos tartalmát is, ami gyakorlatilag a saját beruházásban megtörténő napelem beruházás harmadik fél által finanszírozott alternatívája. Egy háztartás egy a jelenlegi áramköltségénél alacsonyabb, fixált mértékű és éves növekedésű áramdíj megfizetését vállalja a napelem termelése mértékéig 20 évre, cserébe pedig külön díjfizetés nélkül létesítenek napelemes rendszert az ingatlan tetején.

A saját beruházáshoz képest ez a szolgáltatás négy fontos ponton tér el.

1. A beruházás előfinanszírozását a kiválasztott vállalat vállalja magára, ehelyett a fogyasztó a használati díjban utólag folyamatosan megfizeti a beruházást. 
2. A fogyasztónak nincs tulajdonosi kockázata a karbantartás, tervezés, használat kapcsán, hisz bizonyos minimum gondossági feltételeket leszámítva ez a beruházást megvalósító vállalat problémája. 
3. A fogyasztó számára ajánlott fix áramdíj miatti (pozitv és negatív) árkockázat is átszáll a beruházó vállalatra. 
4. A fogyasztó egy újfajta kockázatot vállal az ingatlan 20 éven belüli értékesítése esetére: szükségessé válhat a beruházó vállalat kivásárlása, aki kompenzáció ellenében szereli le a nem kívánt berendezést.

Az eddig is működő, fenti szolgáltatást nyújtó vállalatok természetesen ellenzik az APS megjelenését a piacukon, aggodalmaikat az is erősíti, hogy az energiaszolgáltató bejelentése alapján hajlandó éehet aláígérni az általuk alkalmazott áraknak - nagyobb megtakarítási lehetőséggel becsalogatva a fogyasztókat. 

Véleményük szerin az APS csak azért lehet képes megjelenni a piacon és kiszorítani őket, mert költségeinek megtérülését beépíti majd a szabályozott tarifáiba és így a (megmaradó) felhasználókra továbbhárítja majd. Ilyen lehetősége a többi vállalatnak nincsen - ezáltal jogosulatlanul kerül versenyelőnybe az APS. Ráadásul, az APS nem lesz érdekelt kellő mértékben a beruházási költségek kordában tartásában, hisz azzal jövedelmei is csökkennének.

Az arizónai szolgáltatót felügyelő szabályozó hatóság várhatóan ősszel hozhat döntést, addig is érdemes majd figyelemmel követni a vitákat.

Forrás:
Has APS invented a rooftop solar business model for utilities?
AZ Sun rooftop solarSolarCity Lease Agreement sample

Szigetüzem a sziklán

A Princeton Power System oldaláról: a cég projektje keretében teljesen önellátó villamos energia szolgáltatást valósított meg az Alcatraz börtönszigeten (The Rock, San Francisco), kb 70 százalékban megújuló energia termelésére és tárolására támaszkodva.

Elnézést kérek a fenti kép használatáért, de mivel azt gondolom, 

hogy nem lesz még egyszer lehetőségem, mégis élnem kell vele.

A szikla 1950-ig kábelen kapcsolódott a San Francisco-i városi hálózatra, azonban egy hajó (vagy pár akcióhős) megrongálta az öböl alatti kábelt, így dízel és szén alapú önellátásra rendezkedett be a sziget. Vélhetően nem éri meg új kábel lefektetése, hisz a turisztikai látványosság alacsony fogyasztási szintje miatt nem térülne meg a beruházás.

A Princeton Power Systems (PPS) által létrehozott önellátó rendszer egy példa arra, hogy milyen alternatívát tud nyújtani a megújuló energia és az akkumulátoros tárolás a hagyományos módszerekkel szemben.

A szigetüzemben az egyes elemek a hagyományos villamos energia rendszer funkcióit a következőképp látják el:

• 400 kW tetőn elhelyezett napelem (+inverter) termeli az megújuló áramot - ez az atom és gázerőmű egy hagyományos hálózatban
• egy dízel generátor gondoskodik a biztonságos ellátásról a megújuló energia hiányában - ez a szabályozó erőmű, vagy black start termelő
• egy összesen 400 kW teljesítményre és 1900 kWh tárolásra alkalmas ólom-savas akkumulátor park (+inverter) szabályozza és optimalizálja a fogyasztás és termelés egyensúlyát, minimalizálva a dízel generátor használatát - ez az elem egyben helyettesíti azt a komplex szolgáltatást, amit hagyományos hálózatban a rendszer mérete, a szomszédos hálózati kapcsolatok, valamint a rendszer szabályozásban résztvevő termelők biztosítanak
• egy PPS által fejlesztett terhelés optimalizáló software - ez hagyományos hálózaton a rendszerirányító feladatát végzi

A 2012 júliusi tesztüzemről készített ábrán jól követhető a rendszer működése. A lila vonal a fogyasztói terhelést jelzi a pozitív tartományban, amely kis kilengéseket mutat - ami ideális egy ilyen szigetüzem esetén. A kék vonal mutatja a napelemek által termelt energiát, a zöld vonal pedig a tároló által kitárolt (pozitív tartomány) és betárolt (negatív tartomány) energia órai mennyiségét. Jól látható, hogy a napsütéses órában a megújuló termelés meghaladja a fogyasztói igényt, így a többlet termelés eltárolásra kerül, és csak a naplementét követően kerül kiadásra.

Szintén jól látható a generátor szerepe a rendszer biztonságának fenntartásában. Ha a tároló például július 20-án és 21-én este is több áramot adott volna ki, mint amennyi korábban betárolásra került, akkor 22-én este a tárolóban lévő összes energia kitárolása után szükségessé vált volna a generátor beindítása, egyrészt a fogyasztás ellátása, másrészt a tároló teljes feltöltése érdekében. A piros generátor vonal megugrása az ábrán ezt illusztrálja.

A generátor ekkor optimális magas kihasználással tud működni, kímélve ezzel a berendezés élettartamát, így az önellátás jövőbeli költségeit. Ezt követően a generátor termelésére megint nincs - a napfény és a fogyasztás függvényében - szükség egy ideig, a cikk alapján 3-4 napig. Az is látható, hogy a generátor rövid ideig negatív tartományba mozdulhat - ilyenkor a napelem által termelt feles energiát nyeli el - a napelemek termelésének korlátozására csak ezt követően kerül sor.

A szigetet működtető Nemzeti Park fajlagos áramköltségeit illetően: a korábbi kb 0.76 USD/kWh árszint jóval meghaladja a még az USA átlaghoz képest is drága San Francisco-i árakat. Ehhez képest kb 6.5 százalékos árcsökkentést ért el első lépésben a mikrogrid rendszer (figyelembe véve a napelem és tárolás beruházási költségét is).

Forrás:
Princeton Power Systems Case study - Alcatraz
Solar Cells Light Up Prison Cells on 'The Rock'

Száz év után leáldozóban a vízerőműi termelés az USA-ban

A REnewEconomy blog alapján: 2014-ben fogja először meghaladni a vízerőműi termelést a többi megújuló alapú termelési módozat. Az elmozdulás a folyamatos költségcsökkenésben lévő megújulók térnyerését tükrözi, a megújuló boom-ban érintett államokra (Kalifornia, Texas) koncentrálódva.

A vízerőművek a villamos energia hálózatok kezdetétől jelentős részét képzik az USA ellátásának. Az sem mondható, hogy az öregedő erőművek fejlesztésére ne fordítottak volna figyelmet. De a vízerőműi termelés bővülésének gátat szab (elnézést a szófordulatért), hogy a további beruházások költségszintje magasabb költséget is eredményezhet a meglévőknél, mivel csak egyre gyengébb telepítési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A nem vízerőműi megújulók ezzel szemben két számjegyű költségcsökkenésen estek át. Az USA-ban a nagyméretű napelem modulok ára több mint 50 százalékot esett az elmúlt 5 évben, a háztartási árak csökkenése ugyan ennél kicsit lassabb, de ott is 28 százalék csökkenés figyelhető meg az elmúlt 3 évben. A szélerőműi termelés fajlagos költsége 40 százalékkal mérséklődött 3 év alatt.

Forrás:

4 reasons why non-hydro renewables surpass hydropower in US

Nonhydro renewables now routinely surpass hydropower generation

Investments in Existing Hydropower Unlock More Clean Energy