Mit jelent a PV termelés fogyasztói ár paritása Németországban?

A REnewEconomy blog bejegyzései alapján: a német kereskedelemfejlesztési ügynökség szerint Németországban 2011 óta fennáll a PV naperőműi termelés hálózati paritása (grid parity), a rés pedig várhatóan tovább nyílik 2014 után is.

A német fogyasztók 2011 óta azzal szembesülnek, hogy jobban megéri számukra a fogyasztásuk egy részét saját beruházásból finanszírozott napelemmel termelni, mint igénybe venni a hálózatot az érvényes fogyasztói árak mellett. Az okok között az összehasonlításban is kiugróan magas német lakossági áramárak, valamint a fejlődő PV technológia költségcsökkentő hatása áll.

Mindez persze csak annyit jelent, hogy a helyben rendelkezésre álló, saját termelésű áram várható fajlagos költsége, mint a szolgáltató által éppen biztosított energiadíj és a többi ártétel (megújuló prémium EEG, rendszerhasználat költsége) összesen.

Egész Európában magasak a rendszerhasználati költségek, Magyarországon például egy átlagos háztartás áramköltségéből nagyjából azonos mérték fedezi az energia költségét, mint annak szállítási költségét. Németországban ráadásul a korábbiakban már ismertetett, magas megújuló prémium is a fogyasztót terheli.

A saját termelésű áram azonban helyben termelődik, így furcsa volna arra vonatkozóan is megfizettetni a fogyasztóval az (ugyan nem használt) rendszer használatának költségét. A megújulókat támogató prémiumot pedig logikusan nem terheli az állam pont arra, aki a megújulót hasznosítja.

Azért hívják hálózati paritásnak ezt az összehasonlítást, mert itt egy helyben termelő PV versenyez a távol termelő erőművekkel, a fogyasztó számára jelentkező költségek szempontjából. Másik összehasonlítás lehetne, amely termelési módozatok (gáztüzelésű, atomenergiára alapuló, stb) és a napelemes termelés összköltségét hasonlítja össze. Abban az összehasonlításban nem nyerne (még) a napelem, mivel az elosztott energiatermelésből származó előnyét nem lehetne figyelembe venni.

Természetesen a tényleges hálózati paritás változhat, nem állandó, még utólag is kiderülhet, hogy nem volt az. Ha később csökken a végfogyasztói ár, mert pl áttörés történik valamilyen meglévő termelési/szállítási technológiában vagy csak jelentősen csökken a földgáz ára, esetleg politikai döntés következtében megszűnik a megújulók támogatását fedező pénzeszköz az árból. A saját termelés költségét ráadásul az egész várható élettartamra becsüljük, így az csak utólag válik biztossá - ha kiderül, hogy nem biztosítható a problémamentes termelés 25-30 évre, utólag költségesnek tűnik majd a beruházás.

Ezt a kockázatot a beruházónak kell vállalnia, bár ha ránézünk a fenti ábrára, látjuk hogy az olló a PV javára folyamatosan nyílik.

Forrás:
How far away is grid parity for residential battery storage?Energiewende in Germany: from generation to integration